Kínai tudósok a kelet-kínai Fucsien tartományban felfedezték a valaha talált legrégebbi rövidfarkú madár fosszíliáját, amely mintegy 150 millió éves múltra tekint vissza. A felfedezés arra utal, hogy a madarak evolúciója korábban kezdődhetett, mint ahogyan azt a tudomány eddig feltételezte.
A Baminornis zhenghensis névre keresztelt fosszíliát a Csengho megyében végezték feltárások során találták meg a Kínai Tudományos Akadémia (CAS) gerinces paleontológiai és paleoantropológiai intézetének (IVPP) kutatói és a fucsieni geológiai kutatóintézet szakemberei. A kutatás során kiderült, hogy a madár rövid farka egy összetett csontban, az úgynevezett farkcsíkcsontban végződik, amely a modern madarak egyik legfontosabb anatómiai jellemzője.
A tudósok szerint ez a felfedezés azt mutatja, hogy a modern madarak testfelépítésének kialakulása a késő jura időszakra tehető, mintegy 20 millió évvel korábban, mint ahogyan azt eddig ismerték. Vang Min, a kutatás vezető tudósa kiemelte, hogy a madár egyedülálló anatómiai jellemzőkkel rendelkezik, amelyek között megtalálhatók a modern váll- és medenceövek, valamint a nem őslényszerű dinoszauruszszerű kezek, ami érdekes és ellentmondásos felfedezésnek számít.
Csou Csung-ho, a CAS akadémikusa úgy véli, hogy ez az úttörő felfedezés megkérdőjelezi az eddigi nézeteket, miszerint az Archaeopteryx volt az egyetlen madár, amely a jura korszakban létezett. A kutatók azt is feltételezik, hogy a madarak eredete még korábbi időszakra, körülbelül 172-164 millió évvel ezelőttre tehető.
A kutatás eredményei szerint a Baminornis zhenghensis körülbelül 100 gramm tömegű lehetett, mérete pedig egy házipapagájéhoz hasonlított. Feltehetően mocsaras területeken élt, és rövidített farka, valamint fejlett lapockaszerkezete arra enged következtetni, hogy repülési képességei meghaladhatták az Archaeopteryxét. Azonban a hiányos fosszília miatt a tudósok egyelőre nem tudják pontosan meghatározni a madár repülési testtartását.
A kutatók egy másik fosszíliát is találtak a helyszínen, amely egy villaszerű csont, azaz furcula maradványa. Elemzéseik alapján a madarak az Ornithuromorpha nevű, kréta kori csoportba tartoztak. Ez a felfedezés arra utal, hogy a Csengho-faunában legalább két madárfaj élt egy időben.
Csou szerint ezek az új fosszíliák kulcsfontosságú bizonyítékokat szolgáltatnak arra, hogy a madarak a jura korszakban kezdtek el terjedni és a korszak végére már diverzifikálódtak. A felfedezés így nemcsak a madarak evolúciójáról alkotott képet írhatja át, hanem a jura kori ökoszisztémák jobb megértéséhez is hozzájárulhat.
