[TESZT] Škoda Rapid 1.6 CR TDI Elegance – a le- és felmenők árnyékban

Ki gondolná, hogy a Škoda Rapid egyféle fogalommá avanzsált már a múlt században? S az is kérdéses, ismerjük-e kellőképp a jelenleg aktualizált típus előéletét? Amelynek – valljuk be – vajmi kevés köze van a jelenleg megvásárolható modellhez, hiszen merőben más megközelítéseket eszközöltek akkoriban.

Ráadásul nehogy azt gondoljuk, egy modell létezett a típusból; több elképzelés is született, kisebb-nagyobb kihagyásokkal. Nos, tesztünk bevezetőjeként máris jöjjön egy kis kronológiai visszatekintés, felfedjük az előzmények részleteit!

Ilyen volt…

A csehországi autógyártás hőskorában, az 1930-as években már nagy elánnal gyártották az ős Rapid-ot, ami tulajdonképpen egy felsőbb kategóriás limuzinnak volt aposztrofálható, persze az akkori megközelítések tekintetében.

A kocsiszekrény kiképzésére a négy- illetve kettő ajtós kivitel volt a jellemző, sőt, kétajtós kabriolet is készült a modellből. Jellemzően soros hathengeresek kerültek az autókba, eleinte 1165 köbcentiméter hengerűrtartalommal és 26 lóerővel, később 1766 köbcentivel és 31 lóerővel. Ráadásként a Rapid kiemelkedően bizonyított az 1936-ban megrendezésre került olimpiai ralin, így megvolt minden ahhoz, hogy az addigra méltán népszerű autót 1938-ban egy újratervezett, szintén hathengeres, 1558 köbcentiméteres erőforrással lássák el, 43 lóerővel.

Siker után némaságba burkolózott a gyár, legalábbis a Rapid tekintetében: 1984-ben aztán új megközelítéseket kapott a típus, az akkoriban faceliftet kapó, 1975-től 105-ös testvérmodelljével piacon lévő 120-as  modell exkluzív, sportos kupéváltozataként híresült el. Menetteljesítmény viszonylatában az autó nem volt sportosnak nevezhető, ugyanis a valamivel több, mint 50 lóerős teljesítmény 20 másodperc körüli időtartam alatt gyorsította az autót 0-ról 100 kilométer/órára. Később, amikor megjelent a 130-as típus, újragondolt, erősebb motorral (59 lóerő 5000-es fordulatszámon, 16.5 másodperces 100-as sprinttel), már a 150 kilométer/órás álomsebesség is elérhetővé vált.

Mindez persze szigorúan a klasszikus, farmotoros kivitelben – azóta rendkívül sokat változott a Škoda karakterisztikája, nyilvánvalóan előnyére, így nem meglepő, hogy a 2012-ben debütált és egyúttal teljesen újragondolt Rapid már nyomokban sem emlékeztet elődjére. A név választása viszont jó elgondolás, hasonlóan az Octavia, vagy a korábbi Felicia megközelítések újraélesztéséhez. Így hát fentiek tekintetében minimum megduplázott kíváncsisággal vetettük bele magunkat a Rapid teszthétbe, nézzük, hogyan teljesített a népautónak tervezett családi szedán.

…ilyen lett

Elsőként talán a Škoda-jellegzetességek tűnnek fel, amint a karosszériát kezdjük vizslatni: az orr kifejezetten Octavia-s, vagy Superb-s, igaz, itt a lámpatestek szorosan beleolvadnak a hűtőmaszk által formált vonalvezetésbe (az Octavia-nál például elhatárolt ívekkel találkozunk itt). A mellső lökhárító alsó traktusában kialakított ködlámpafoglalatok mutatósak, bár a kaszni méreteihez képest kicsit elnagyoltak, mégis javítanak az elegáns megjelenésen pluszban. Az egész összhatás már a front résznél jól láthatóan markáns, kicsit szögletes, az 1706 milliméteres szélesség már-már a Rapidénál felsőbb kategóriák felé kacsintgat.

A farra szintén a keményebb vonalvezetés jellemző (legutóbb a testvérmodell Seat Toledo-nál láttunk hasonló kialakításokat), a csomagtér ajtajának érdekes törésvonalai nagyszerűen játszanak a fényviszonyokkal, míg az Octavia-hoz hasonló lámpabúrák is letagadhatatlanul hordozzák a főbb stílusjegyeket. A kocsiszekrény egyébként ötajtós kivitelezésű, bár nagyban szedánnak tűnik, illetve a fazon is inkább ebbe az irányba tendál – mindenesetre az alaphangon 550 literes, másfél köbméterig bővíthető csomagtér öblös méretei már kívülről szemlélődve is látszanak maradéktalanul. Oldalirányból leginkább a 2602 milliméteres tengelytáv tűnik szembe, hiszen a viszonylagosan kis méretűnek látszó kocsiszekrény ezáltal jelentősen megnyúlik.

Egyébként nem kicsi az autó – mint ahogyan az előbb felsorolt paraméterekből ki is tűnhetett – a 4483 milliméteres hossz már csak 50 centiméter híján 5 méter. Tehát kétségtelen, el is dőlt rögtön: a Rapid már „majdnem” nagyautó.

Szinte mindennel felszerelt belteret kapunk

Elegance felszereltséghez mérten az enteriőr remekbeszabott hangulatot áraszt, a Volkswagen-jelenlétnek köszönhetően inkább a minimalista és elegáns irányba tendál. A tesztautó belső színösszeállítása is tetszetősnek bizonyult, a világos-sötét árnyalatokkal játszó színkombináció szintén eleganciát sugároz, igaz, ebből kifolyólag az ülések ülőfelületei, s maguk az egyébként keményebb tapintású műanyagok is rendkívül hajlamosak a szennyeződésre. A kormánykerék arányaihoz képest nagy, viszont kényelmes fogású, a vékony bőrborításnak köszönhetően lágyan simul a tenyérbe. A bal felső küllőből elérhető funkciógombok az alapvető részegységek irányításáért felelnek, így alapvetően a hangrendszer adjusztálható. Az infotainment panelje a Volkswagen-ekből lehet szintén ismerős, a színes, multifunkciós érintőképernyős LCD panellal ellátott berendezés részletekbe menően szolgáltatja a pontos információkat, s persze korrektül navigál is. Alatta a klíma szabályozását végezhetjük, s az egész középkonzol egy öblös, két rekeszes tárolórészben végződik. Az ötsebességes manuális váltó karja kézre esik, a váltógomb szintén bőrrel borított, apró krómkeretet is kapott, így teljes lendülettel illeszkedik ez a rész is képbe.

Kellemes férőhely, öt személyre szabva

Hosszabb távon is kényelmes az utazás a Rapid-ban, itt ismét beszélhetünk a felsőbb kategóriák felé kacsintgatásról, ugyanis az első fotelek ülő- és hátlapjai feltétel nélkül teljesítenek – a hátat érezhetően több ponton stabilan tartják, mellette a jó pozicionálásnak köszönhetően a vezetési élmény is hozza a maximumot kilátás szempontjából többek között.

A hátsó ülések gond nélkül befogadnak három átlagosabb mértetekkel bíró felnőttet, az imént már felemlegetett több, mint 2 és fél méteres tengelytávnak köszönhetően szinte ütközésig hátratolt első ülésekkel is vígan elférnek az utasok, kifejezetten szellősen – a fejtér is kellemes, a magasság ugyanis 1461 milliméter, konkrétan 972 milliméteres hátsó belmagassággal. A hátsó ülések is kényelmesek, hasonlóan ergonómikusak, mint az elöl találhatóak, igaz, a középső ülőrész (mint az ahogyan általában lenni szokott sok esetben) némileg masszívabb kivitelezést kapott.

Kultúrált és takarékos 1.6 literes dízel

Négy benzines, illetve egy gázolajos erőforrással vásárolható meg a Škoda Rapid – mi a jól ismert, 1.6 literes CRTDI változatot próbáltuk. A szerény étvágyú, turbótöltött, közös nyomócsöves és közvetlen befecskendezéses rendszerű aggregát 103 lóerőt produkál 4400-as fordulatszámon, míg a 250 Newtonméteres maximális forgatónyomaték már 1500-nál rendelkezésre áll, és egészen 2500-ig tartja magát.

A motor dinamikája kiváló, ehhez nagy segítséget nyújt a mindössze 1190 kilogramm önsúly is – a jó áttételarányú ötgangos váltó tökéletes párosítás az alapjaiban városi-vidéki közlekedésre kiélezett profilhoz. A magasabb fordulatszámon kicsit hangossá váló négyhengeres fogyasztása igazán barátságos volt, országúton autózva, 80-90 kilométer/órás sebességtartományban több, mint fél literrel alulmúltuk a gyárilag megállapított fogyasztást, ugyanis 3.1 litert sikerült huzamosabban produkálnunk. Városi környezetben sem haladtuk meg a hivatalos, optimális értéket, itt 5.1 liter jött ki átlagra – ez is barátságos, főként, ha azt nézzük, hogy több kisebb-nagyobb dugóban is centiztünk a nagyjából 60 kilométeres céltáv ideje alatt.

Menetkomfort, utazási kényelem

Közepesen kemény rugózás jellemzi a Rapid-ot, az elöl torziós stabilizátoros McPherson, illetve a hátsó összetett felfüggesztés garantálja a minimális bedőlést kanyarodásnál, még relatíve nagyobb sebességtartományban is. Ugyanakkor a kiegyensúlyozás feledteti a keményebb lengéscsillapítást, rosszabb, kátyúsabb utakon is megmarad a komfortérzet (persze alacsonyabb sebesség alkalmazásánál).

Rugalmas árképzés: sok opció közül választhatunk

Mint kiderült számunkra, illetve a teszt olvasói számára is, a Škoda Rapid kifejezetten család- és pénztárcabarát. Előbbi a menettulajdonságokra, illetve a kényelemre, praktikumra koncentrál, utóbbi a fenntartási költségeket veszi célba – de a legfontosabb: mennyit kóstál mindez? Örvendetes módon az árképzés nem nyomta bélyegét a kvalitásra, a tesztmodell, amely a legmagasabb felszereltséget hordozta automataváltó kivételével, 5 338 990 forintos listaáron vihető haza. Ez viszonylag magas ellenérték, viszont ha figyelembe vesszük a tág választási lehetőségeket a típuspalettán, máris változhat a véleményünk. A Rapid már 3 199 360 forintért beszerezhető, 1.2 literes, 75 lóerős benzines TSI erőforrással, 5 fokozatú manuális kéziváltóval szerelve, Easy felszereltséggel. A legcombosabb, 1.4 literes, 122 lovas benzines TSI motoros, 7 sebességes DSG duplakuplungos automataváltós verzió 5 432 020 forintot kóstál.

Škoda Rapid 1.6 CRTDI Elegance specifikációk

Motor

Motortípus: négyhengeres turbótöltött dízelmotor

Lökettérfogat: 1598 ccm

Maximális teljesítmény: 103 LE @ 4400 ford./perc

Maximális forgatónyomaték: 250 Nm @ 1500-2500 ford./perc

Erőátvitel: elsőkerékhajtás, ötfokozatú manuális kéziváltó

Méretek, egyéb műszaki adatok

Hossz: 4483 mm

Szélesség: 1706 mm

Magasság: 1461 mm

Tengelytáv: 2602 mm

Gumik mérete elöl: 185/60 R15

Gumik mérete hátul: 185/60 R15

Tömeg, üresen: 1190 kg

Tömeg, teljes terheléssel: 1725 kg

Csomagtartó mérete: 550 liter, 1490 literig bővíthető

Üzemanyagtartály mérete: 55 liter

Menetteljesítmények

Végsebesség: 190 km/h

Gyorsulás 0-ról 100-ra: 10.4 s (gyári), 9.9 (mért)

Fogyasztási adatok

Saját, mért eredmény (átlagos használattal)

Városi: 5.1 l/100 km

Országúti: 3.1 l/100 km

Vegyes: 4.2 l/100km

Gyárilag mért eredmények

Városi: 5.6 l/100km

Országúti: 3.7 l/100km

Vegyes: 4.4 l/100km

CO2 kibocsátás: 114 g/100km

Még több fotó: Napimagazin Facebook oldal