Lassan idestova két éve lesz, hogy a Diablo saga sorban harmadik epizódja napvilágot látott. Nem kevesebb, mint 12 év kellett ahhoz, hogy a Blizzard méltán népszerű hack’n’slash tematikára építkező, RPG elemeket felvonultató adventure-je újfajta megközelítésben szögezze újra a monitorok elé játékosok millióit világszerte.
Hála az égnek, az első expanzióra nem kellett sokat várakoznunk, mindössze 2 évet, de higgyük el, megérte. Diablo III: Reaper of Souls teszt következik.
Nyilvánvalóan azok, akik nem vásárolják, vagy vásárolták meg az új kiegészítőt, azoknak is számtalan újdonságot tartalmaz maga az alapjáték is, hiszen a 2.0.1-es patch rengeteg újítást és változtatást hozott. Legfőképp az aukciósház eltörlését említenénk, ezzel a fejlesztők kiküszöbölték az aránytalanul magas számban előforduló armor és fegyver túlerőt, ugyanis kőkemény (eredeti pénznemben fizetett) összegekért erős és a játék határait feszegető felszerelést vásárolhattak azok, akik megtehették azt, hogy kisebb vagyont költsenek online. Ez tulajdonképpen játszhatatlanná is alakíthatta volna a játékot, hiszen a tehetősebbek előnyhöz jutása mindenképp negatívan hatott volna a közösségre; ezért ez az opció végleg megszűnt. Párhuzamosan emelkedett a dropráta, több a legendary item, ráadásul a kereskedőknél a korábbihoz képest jóval magasabb árakon lehet értékesíteni az összelootolt tartalmat.
Smart drop névre hallgat az a rendszer, mely a lootnál figyeli, hogy a dobott tárgyak, eszközök kasztspecifikusak legyenek, tehát például ha barbariannal játszunk, alapvetően a loot a kaszt által hordozható és használható statekkel felvértezett tartalmat ad. A 2.0.1-es patch összes új tárgya, fegyvere, vértje az új szisztéma szerint lett kialakítva. A tárgyak minden kasztra egyéni hatásokat fejtenek ki, plusz bónuszokat és extra képességeket, tulajdonságokat is generálnak, no és persze a socketek is ugyanúgy rendelkezésre állnak, mint a korábban is.
Három fő elemen van a hangsúly a kasztok képességeit vizsgálva. A Damage mutató alaphangon a játszott karakter pillanatnyi, másodperc alapú sebzését mutatja (DPS, damage per second), ezt fegyverünk minősége, tulajdonságpontjaink száma, illetve a critical sebzésünk találati száma határozza meg. A Toughness közvetlen kapcsolatban áll az armorunk minőségével, és azt jelzi vissza, mennyire vagyunk agilisak, ellenállóak a játék során elszenvedett támadásokkal szemben. HP pontjaink számából, az armor összértékéből, illetve a dodge rátából (ütések elöli kitérésből) számolja ki a rendszer. A Healing attribútum életerőnk visszatermelésének mikéntjét mutatja, kizárólag akkor, amikor harcon kívül vagyunk, nem éri semmiféle sérülés a karaktert. Nagyban befolyásolják a visszatöltődést a fegyvereken és páncélzaton található extra stat-ek is.
Átdolgozásra került a Paragon rendszer is, az XP pontszerzés és azok átdolgozása is jelentősen megújult. A Paragon levelek átértelmezésre kerültek, lépcsőnként új skillek és tulajdonságok érkeznek, viszont ha új karaktert indítunk, az is megkapja a korábbi karaktereinkkel megszerzett szinteket.
Átalakították a nehézségi szinteket, jelen esetben akár hardcore fokozaton is vígan eljátszadozhatunk: minden az épp játszott karakterhez kerül kialakításra, tehát egy gyengébb gearrel felszerelt kaszt is megtalálja számításait erőteljesebb környezetben, így többek közt már level 1-től adott az esély arra, hogy nívós felszerelést találjunk a lootolások során. A nehézségi szintet játék közben bármikor tudjuk váltogatni, viszont ez korlátozott – visszafelé bármennyiszer, felfelé viszont korlátozottan. Ilyenkor sincs gond, ugyanis egy masszív logout után visszatérve ismét kapcsolhatunk keményebb módozatba. A Life Steal rendszert is átalakították a Blizzardnál a 2.0.1-es foltban, ugyanis agresszívabban fogyhat le életerőnk, mint azelőtt, főként level 60 felett.
Megszüntették a Nephalem Valort is, helyébe a Pool of Reflection jött. Ezek kutak értelemszerűen, innen meríthetünk 20 százalékot a tapasztalati pontok gyűjtéséhez, ez az XP csík feléig áll rendelkezésre buffként, s az esetleges kooperatív módban társunk, társaink is automatikusan megkapják. Kilépés után is megmarad, login után a cooldown intervalluma nem változik, viszont halál esetén instant nullázódik.
Jelentős átértelmezésen esett át a Diablo III szociális rendszere is, nagyobb hangsúlyt helyeztek a guildek működésére, illetve a multiplayerre. Online játékhoz nem szükséges publikussá tennünk magunkat, elegendő, ha a friend listen szerepelnek azok, akikkel csapatban szeretnénk kalandozni. Megéri, hiszen 2 főnél plusz 10 százalék, 3 főnél plusz 20 százalék – s így tovább – a bónusz, így több arany, varázstárgy esik a lootolásoknál. Tehát minél nagyobb a csapat, annál több az esélye annak, hogy legendary itemek tulajdonosai leszünk, ráadásként a vagyonunk is jobban növekedik.
Nézzük a Diablo III: Reaper of Souls kiegészítő újdonságait! Érkezik új játszható kaszt, méghozzá a Crusader, azaz kereszteslovag személyében. Ez tulajdonképp egy paladin, sokban hasonlít a Diablo II-ben játszhatóhoz, ám mégis eltér attól. A Crusader alapvetően tankolásra lett kifejlesztve, ennek ékes bizonyítéka a hatalmas pajzs, mely használata révén igen szívós ellenfél, boss fightoknál – főként partyban – kiváló a jelenléte.
Aspektusából adódóan vonzza az ellent, az aggro felvétele ebből kifolyólag nála a legmagasabb, az ellenfeleket feltartja, illetve számos spellje a tömegek szétzúzására van kialakítva. Fő ismérve a Wrath (düh) generálása – ennek mennyisége a jobb oldali gömbben látható folyamatosan), minél összetettebb a legyőzendő ellen, annál több termelődik belőle, s a regen sebessége is növekszik. Tehát alacsony wrath szinten elszenvedett ütések hamar meghozzák gyümölcsüket, akár 20 százalékról is visszaállhat 80-90 százalékra a ráta. A Crusader tud 1- és 2 kezes fegyvereket használni, ideális párosítás az 1 kezes-pajzs kombó, viszont 15 százalékos mozgásredukció ellenében hordhatunk 2 kezes fegyvert is a pajzsunk mellé. Ha igazán optimális hatékonyságú keresztes lovagot akarunk csatasorba állítani, mindenképp használjunk láncos mace-t és pajzsot, ezek tekintetében a legjobb a viselkedés tapasztalataink, s persze a játék guideja szerint is.
Négy fejezetben harcolhattunk a pokol szüleményei ellen a Diablo III-ban, most azonban kibővült a storyline is, megérkezett az Act V. A vélemények megoszlanak a hosszát illetően, tény, hogy lehetne combosabb, de az is biztos, hogy az alapjáték fejezeteinek körülbelül másfélszerese ténylegesen. Ugyanis a Reaper of Souls leveljei méretesebbek, mint a Diablo III-ban, effektíve több kaland, felderítetlen helyszín és event vár ránk a játékmenet során. Spoiler mentesen a kiegészítő története tulajdonképpen ugyanott folytatódik, ahol a Diablo III-nál abbamaradt: Tyrael és Horadrim biztonságos helyre rejtik a Black Soulstone-t, viszont megérkezik Malthael, aki a Halál Angyalaként ölt testet, és magával viszi a lélekkövet. Úgy gondolja, az emberiség csak úgy lelhet boldogságra, ha a halált választja, ezért eltökélt szándéka, hogy megsemmítse a populációt – itt jövünk képbe: feladtunk szerint meg kell állítanunk a tévútra tért angyalt, mielőtt beteljesíti ígéretét. Több várost, helyszínt, konkrétan dungeont kell bejárnunk, hogy az act végére érhessünk, a helyszínek szépen kidolgozottak, a hangulat minden esetben maximálisra járatott és jól eltalált.
Hasonlóan a World of Warcraft-hez, a Reaper of Souls-ban is bevezetésre került az enchanter jelenléte. A karakter az első Act V fővárosban csapódik mellénk, feladata szerint képes megbűvölni minden olyan tárgyat, amelyet a harcok során megszerzünk, végleges, vissza nem változtatható külsővel ellátva. Az új kiegészítő (és patch) rengeteg eddig nem látott tárgyat sorakoztat fel, több tulajdonsággal, a legendary itemek akár 6 féle bónuszt is adhatnak. Az enchant opció tökéletesen alkalmas arra, hogy a használt armor vagy fegyver csak azokat a tulajdonságokat hordozza, amelyekre kaszttól függően szükségünk van, így a számunkra nem kellő stateket átformálhatjuk olyanokká, amik révén erősödhet a karakterünk. Tehát barbarian használatánál nyilvánvaló, hogy szükségtelen intelligence-t erőltetnünk, ha van mód és lehetőség, átkonvertálhatjuk például strength statté. Azért a random-jelleg is megvan, a bűvölésnél kérdőjelesek a tárgyak, erre kattintva 3 lehetőség kerül felkínálásra (cserére), ezek közül választhatjuk a megfelelőt. Mint említettük, az átalakítás végleges, a Replace Property-re kattintva menti el a játék az újjávarázsolt tárgyat. Ha pedig elégedetlenek vagyunk fegyverünk vagy páncélzatunk kinézetével, a Transmogrify opcióval lecserélhetjük azt, egy másik, nálunk lévő tárgyéra.
A Diablo III: Reaper of Souls-ban a level cap is növekedett, 70-es szintig tápolhatjuk a játszott karaktert. Amennyiben sikerül legalább egyszer jobb létre szenderíteni Malthaelt, máris megnyílik az Adventure mód, melyben szabadon kószálhatunk az összes fejezet közt, fő- és mellékküldetéseket, eventeket hajthatunk végre, plusz content, plusz jutalmak.
Érdemes fejleszteni a blacksmith és jewelcrafting foglalkozásokat is (level 10-ről 12-re nőtt a kiegészítőben), ugyanis a 70-es szintet közelítő helyszínek már igencsak nehezek, akár normal fokozaton is; s ha elmarad esetlegesen a legendaryk fellelése, úgy jó szolgálatot tehet, ha saját receptjeinkre hagyatkozva gyártjuk le az armort, kiegészítő kellékeket, vagy fegyvereket.
Hozzávetőlegesen 6 óra alatt kijátszható az új Diablo III kiegészítő, a Reaper of Souls. Ez persze nagyban függ attól, ki mennyire aprólékosan vezeti végig karakterét a történeten, de mindenképp kitolható ez az intervallum akár 10-12 órára is. Ajánlott kipróbálni a Crusader kasztot is, így a sztori legelején kezdünk – legalább némi emlékfrissítést is kapunk, főként, ha még anno, 2012-ben játszottuk utoljára a játékot.
Grafikai megoldások terén jól látható a megújulás, a textúrák részletesebbek, színteltebbek és kontrasztosabbak lettek. Konkrétan ez nem a Reaper of Souls, hanem a 2.0x patch érdeme, ami azért nagyszerű, mert így az egész játék komplex tálalása új formát kapott, s nem csak az új, Act V bővelkedik vizuális újdonságokban. A bevezető- illetve átvezető videók ismételten zseniálisak, ezt megszokhattuk a Blizzard játékaitól, a hanghatások szintén moziélményt idéznek, míg a történet elbeszélése is megfelelő mértékben lineáris, dramaturgiailag rendezett, elvarrt szálakkal, a kisebb részletekre is ügyelve.
Méltó folytatást kapott tehát a Diablo III, mely ugyan néhol felvonultat kliséket (apokalipszis újabb alternatívája a sok ezer közül), de mégis minőségi produktum. Azt javasoljuk tehát, hogy aki játszott a Diablo III-mal, és szerette, az feltétlenül szerezze be Reaper of Souls-t, aki pedig most kezdené az ismerkedést a pokol bugyrait felvonultató földi környezettel, az vágjon bele az alapokba, majd utána döntsön a továbbiakról. Ne feledjük, hogy az ingyenesen próbálható Diablo III Starter Edition jelentősen korlátozott, az Act I-et játszhatjuk végig csak, a multiplayer szintén visszafogottan működik csak a publikus partyra koncentrálva.
