Site icon Napimagazin

[TESZT] Opel Meriva 1.6 CDTI Cosmo – visszafogott méretekkel is kellemesen utaztat

Modellciklusának hozzávetőleges felénél kapta meg minimális faceliftjét az új Opel Meriva. Ám minden kétséget kizáróan a várva-várt felemelkedést nem az optikai ránckisimítás hozta (bár kifejezetten jót tett az autó imázsának), hanem a Szentgotthárdon gyártott, 1.6 literes közös nyomócsöves, esetünkben 136 lóerős öngyulladós CDTI aggregát alkalmazása.

Mi sem lehet a legkiválóbb tesztkörnyezet egy családi karakterisztikájú, egyterű jellegű, egyébként az Opel Corsa alapjaira épülő alternatíva teszteléséhez, mint egy több ezer kilométeres monstre út, folyamatosan, több napon keresztül. Erőpróba, hegyen-völgyen át – s itt valóban nem túlzunk, ugyanis az új, ráncfelvarrott Opel Meriva 1.6 CDTI Ausztrián, Németországon és Svájcon át tett tanúbizonyságot arról, hogyan is kell teljesítenie célirányosan. De mindezekről majd lejjebb, most vizsgálódjunk, nézzük a külcsín minden részletét!

Facelift minimálisan. Jót tett

Korábban már tesztre fogtuk az Opel Meriva még külső és belső finomítások előtti verzióját, megkapó két irányba nyíló ajtó-együttesével, kompakt formájával, bohém, lendületet sugalló rajzolataival. Nos, az Opel tervezőmérnökei most sem hazudtolták meg önmagukat, hiszen a 2014-es facelift kifejezetten jót tett az autónak, a frontrész minimalizált újragondolásával egyöntetűen beletrafáltak; igaz, mindez nagyrészt a hűtőmaszk kihangsúlyozásában (krómfelületek), illetve a ködlámpafészkek modernebb köntösbe bújtatásában merült ki – természetesen itt is érkeztek krómberakások. Az integrált LED nappali fények kiemelik az új Opel Meriva karakterét, mellé hordozzák az egész formaterv koncepcióját is, a vágott, élces vonalak egységét mutatják a külvilág számára.

 

Nyilvánvaló, hogy az új Opel Meriva oldalvezetése teszi leginkább egyedivé a hangulatot, vagy az összképet: a tört övvonal a hátsó ajtóknál mutatja leginkább a formabontó jelleget, néhány fokos szögben a C oszlop irányába emelkedve, hozzáadva a panoráma teljes élvezetéhez (ehhez persze nagyban hozzátesz a hatalmasra szabott tetőablak is). Törésvonalból sem szenved hiányt az Opel Meriva, az előbb taglalt övvonal alatt a párhuzamosságot mellőzve fut az első ilyen, a kilincsekkel szoros egységben, továbbá a küszöbvonalat kihangsúlyozandó domináns fénytöréssel operáló ív a legkecsesebb: a szimmetriára fittyet hányva veszik bele az első sárvédőívek környezetébe, az A oszlopok felé mutatva.

Far tekintetében nincs számottevő újítás, a helyzetjelzők itt is megkapták a maguk LED kiegészítését, a lökhárítóvonalakkal komplex párhuzamokat alkotó mintázat zseniális, csakúgy, mint az ötödik, csomagtérajtó üvegezésének vonulata. Ez lejjebb lett rajzolva a korábbiaknál, egészen belóg a rendszámtáblahely kiképzése fölé, központi helyen az Opel logójával, aláhúzott krómezüst lezárással. Sőt, még diffúzoros jelleget is láthatunk, ha jó a képzelőerőnk; az aprócska, ám szintén csillogó kipufogóvég megfejeli a sportos külső tényét.

A futómű jelesre vizsgázott, bár menetzaj akad. A felfüggesztés feszes

Cosmo felszereltséghez méltóan 18 colos felniken gurult az új Opel Meriva. Jó ez, ha a látványt részesítjük előnyben, viszont hátrányt jelenthet a hétköznapi praktikumok gyakorlását figyelembe véve. Autópályán remek, hanyagolható visszajelzéseket küld az útminőségről.

 

Főként Ausztria és Svájc útjain, Németország már határeset, vannak rettentő rossz minőségű pályaszakaszok, ahol – korlátozásmentesség ide, vagy oda – igencsak lassítani kell. Az úttartás és stabilitás egyébként az Opel futóműveinek megfelelően tökéletes, a viszonylag magas, 1615 milliméteres magassághoz mérten is makulátlan. Az elöl MacPherson, hátul csatolt lengőkaros kettős kifinomultan teszi dolgát, kanyargós-szerpentines útszakaszokon is kordában tartja az 1400 kilogramm száraz súlyú kocsiszekrényt.

Irány Svájc, meg sem állunk a Walensee-ig!

Bevett szokásunk, hogy bizonyos időközönként hosszú, néhány ezer kilométeres nagytesztekre fogjuk az épp szerkesztőségünknél lévő tesztautókat. Korábban az Opel Insignia Sports Tourer-ét választottuk, most pedig szintén „házon belüli” versenyzővel vágtunk neki a hozzávetőlegesen 3000 kilométeres távolságnak (oda-vissza értendő). Ausztriai pontok érintésével először Németországba tettünk rövid kitérőt, majd egyenesen Svájc következett. Érdekes egyébként, hogy a svájci lokációkat újabban mindig Opelekkel vesszük be, ugyanis a kora tavaszi Genfi Autószalonra egy Opel Insignia biturboval érkeztünk, igaz, még a facelift előtti verzióból.

Jópár órás autózás után megérkeztünk tehát Svájcba, most a Walensee által körülölelt régiót térképeztük fel. Ez a csodálatos helyszín több szempontból is ideális tesztkörnyezetet adott az Opel Meriva próbájához, ugyanis az utánozhatatlan fotóhelyszínek mellett a 40 fokos dőlésszöggel bíró emelkedők igencsak megizzasztották a szentgotthárdi 1.6 literes dízelmotort.

  

Miután körbejártuk a tavat, és lefotóztuk az autót (legalábbis az alapokat megcsináltuk), máris beirányoztuk a Walenstadtberget. A hatalmas hegyvonulat értelemszerűen Walenstadtot, illetve magát a Walensee-t vonja körbe, monumentális, olyan volt az egész a folyamatos napsütés ellenére, mintha be lett volna borulva.

Minden helyzetben elemében van

Elindultunk tehát felfelé a szerpentines úton, mindkét irányban méregzöld fűvel borított legelők és tipikus stílusú parasztházak közt. A felfelé vezető út végeláthatatlannak tűnt, tesztelt Opel Meriva családi egyterűnk pedig derekasan állta a sarat, bősz visszakapcsolgatások és visszafogott kigyorsítások mellett haladtunk; masszív forgatónyomaték-tartalékokkal, szolid motorhanggal, ám megugró üzemanyag-fogyasztási rátával. Nyilván betudható mindez a vaskos önsúlynak, s bár két személlyel vezényeltük le a mutatványt, az átlagérték 9.7 liter/100 kilométerre szökött, míg felértünk a hegytetőre.

 

Gyönyörű látvány mindenért kárpótol – jelen esetben is így volt ez, a sűrű, kristálytiszta levegő, az egész miliő tökéletes volt. A rendszer vízhőmérséklete folyamatosan, stablian 90 foknál maradt, ami szintén remek eredmény, hiszen több, mint 2 kilométer magasba kormányoztuk az autót, hihetetlenül meredek útrészleteken keresztül.

 

Lefelé haladva egyértelműen motorfékkel ereszkedtünk, mellé persze intenzív fékezésekkel – nem érzékeltünk melegedést, fals viselkedést – minden rendben zajlott. A nap végén mentünk még egy búcsúkört a Walensee körül, sétáltunk egy rövidet Walenstadt belvárosában, majd ismét következett a véget nem érő autópályázás.

Végsebesség Németországban: mennyit bír a szentgotthárdi dízel?

Svájcban 120 kilométer/órában szabják meg az autópályatempót, tartottuk is, mondván, a német szakaszon majd úgyis a lovak közé csaphatunk. 120 kilométer/óránál, 2050 percenkénti fordulatszámnál a fogyasztás 5.2-5.7 liter közt alakult, terepviszonyoktól függően. A menetzaj a tempó növelésével fokozatosan emelkedett, s alaphangon is túllépett az átlagon, a 18-as, vékony peremű gumik végett is.

Ausztriában Magyarországhoz hasonlóan 130 kilométer/óra a megengedett sebesség az autópályákon, ennek megfelelően megvizsgáltuk a fogyasztás mikéntjét itt is: 2200-as fix RPM mellett mindössze fél literrel emelkedett átlagban az érték, 6.1 liter volt a maximum 100 kilométerre lebontva, számos hegymenettel tarkított részt beszámítva. Az utak minőségének is köszönhetően a menetzaj ebben az esetben is teljesen optimálisnak tűnt.

Németországban azonban levetettük a láncokat, és megnéztük, mennyit bír ténylegesen az új Opel Meriva, 1.6 literes dízellel. Ráadásul szentgotthárdi dízellel. ECO módban, folyamatosan gyorsítva az autót 176 kilométer/óra lett a végsebesség, viszont a gazdaságos profilból kilépve kereken 200 kilométer/órát bírt produkálni a hajtáslánc, egyenes útszakaszon (nem lejtő), ami ugyebár 3 kilométer/órával meg is toldja a gyárilag megállapított értékhatárt. Mindezt teljesen kulturáltan, hatodik sebességfokozatban, bőven a leszabályozás tartományának kezdete alatt. Motor- és menetzaj azért már jelentősen érzékelhető volt, a sebességre keményedő szervokormány tényleges jó irányíthatóságot biztosított, az útról, annak közvetlen környezetéről remekül közvetített.

A tesztelt új Opel Meriva 1.6 literes CDTI dízele fentiek mellett kiemelkedően dinamikus viselkedést mutatott. A gázreakciók még ECO módban is közvetlenek maradtak, minimális turbólyuk-jelenlét 1500 percenkénti fordulatszám környékén volt tapasztalható, vagy inkább addig, aztán 1700 után megindult a ménes, és méréseink szerint 2200-ig meg is tartotta magát. Gyári mérések szerint a nyomatékcsúcs (320 Newtonméter) kerek 2000-es percenkénti fordulatszámon érkezik, ez gyakorlatilag is egyező, folyamatos tartalékok jelenléte érződik a közlekedés során. A hatfokozatú manuális kéziváltó fokozatainak áttételezése jól eltalált, megfelelően hosszúak, így a felhőtlen utazás élménye garantált úgy, hogy közben a sofőr sem fárad el már 300 kilométer megtétele után. Akkor sem, ha ingadozó sebességtartás mellett kell közlekedni, sok esetben nem szükséges a már meglévő fordulatszámtartományból vissza, vagy felváltani.

Felszerelve kényelemmel, praktikummal

Vessünk egy pillantást az Opel Meriva enteriőrjére is! Mivel családi autónak titulált modell ez, nyilván fontos, miként és hogyan tud utazni egy kisebb család hosszabb távon. Az első fotelek kialakítása jó, bár kissé kemény tömésűek az ülő- és hátlapok, ami nem kifejezetten hátrány egy több ezer kilométeres út megtételénél, ráadásul a Cosmo csomagos tesztautóban comb- és deréktámasz is integrálásra került az ülésekbe. A kormánykerék fogása, tapintása az Opel többi modelljéhez hasonlóan remek, 10 óra 10 perc állásban is hosszabb távon megtartható, nincs begörcsölés, később izomláz. A központi műszeregység kezelhetősége is rendben van, igaz, az új Opel Meriva esetében még a korábbi, mára lassan klasszikusnak számító elrendezésről adhatunk számot. Minden kezelőegység a helyén van, némi megszokást azért igényel, s akkor nem fog elveszni a felhasználó a kavalkadban.

  

IntelliLink rendszer kapott az új Opel Meriva is – már az indulásnál sejtettük, hogy nem lesz különösebb gondunk a tájékozódással. Így is lett: bár a friss fejlesztésű infotainment kezelése szintén megszokást igényel (például a navigálás megkezdése előtt az utcanévvel kell kezdeni a cím beírásánál), de a legoptimálisabb útvonal került megtervezésre pillanatok alatt, a rendszer nagy valószínűséggel megkaphatta a közelmúltban a legfrissebb update-et, pontos és gyors volt.

 

Hátul kompormisszumok nélkül két átlagos felnőtt tud helyet foglalni, a fejtér elegendő, a lábtér is, amennyiben a sofőr és/vagy utasa szintén átlagos testalkattal bírnak, és nincs szélsőséges határokon túl beállítva az első ülések pozíciója. Amennyiben mégis erről lenne szó, a hátsó székek hosszában állíthatók, illetve tologathatók sínen, viszont így jelentős kapacitáscsökkenést szenved el az alaphangon 400 literes csomagtér. A befogadóképesség nem átlagon felüli, ez tény, viszont a célirányos felhasználócsoport (kis családok) nagy valószínűséggel beérik majd ennyivel. Pluszban számos tárolórekesz, fiók, zseb áll rendelkezésre az új Opel Meriva utaskabinjában, különösen tetszett a hátsó üléssor könyöktámaszaként előrehajtható modul, ráadásul segítségével a csomagtér is messzemenően kihasználható, továbbá a váll- és lábtér optimalizálható, mivel az ülések középre csúsztathatóak egy hangyányit.

 

Mennyit kóstál mindez?

Végül pedig szokás szerint nézzük az új Opel Meriva árképzését: a benzines belépőmodellt az 1.4 literes szívó ECOTEC 100 lóerős motorral szerelt verzió jelenti, 5 fokozatú manuális kéziváltóval. Mindez Selection csomagban 3 880 000 forintot kóstál, a Cosmo felszereltségű változat majd’ 1 millióval kerül többe. A csúcsfelszereltségű benzines megközelítést 5 470 000 forintos listaáron kínálják, ebben az esetben 140 lóerős 1.4 literes ECOTEC turbótöltött motort kapunk, 6 fokozatú automataváltóval párosítva, Cosmo csomagban.

A tesztben szereplő variáns 1.6 literes 136 lóerős CDTI ECOTEC motorral, Start/Stop automatikával, 6 gangos manuális váltóval szerelve 5 740 000 forintért állítható garázsba Cosmo felszereltséggel. A legvaskosabb árcédulával rendelkező dízel Opel Meriva jelenleg 5 970 000 forintért kelleti magát – 1.7 CDTI ECOTEC, 110 lóerő, 6 fokozatú automataváltó, Cosmo pakk, míg a belépő öngyulladós 1.3 literes CDTI ECOTEC motorral szerelt, 75 lóerős, 5 fokozatú manuális kéziváltós, Selection csomagban 4 800 000 forint a bruttó listaár.

2014 Opel Meriva 1.6 CDTI specifikációk

Motor

Motortípus: négyhengeres turbótöltött dízelmotor

Lökettérfogat: 1598 cm³

Maximális teljesítmény: 136 LE @ 3500 ford./perc

Maximális forgatónyomaték: 320 Nm @ 2000 ford./perc

Erőátvitel: fronthajtás, hatfokozatú manuális kéziváltó

Méretek, egyéb műszaki adatok

Hossz: 4300 mm

Szélesség: 1812 mm

Magasság: 1615 mm

Tengelytáv: 2644 mm

Első gumik mérete: 225/40 R18

Hátsó gumik mérete: 225/40 R18

Tömeg, üresen: 1400 kg

Össztömeg: 2040 kg

Csomagtartó mérete: 400 liter, bővíthető 1500 literig

Üzemanyagtartály mérete: 54 liter

Menetteljesítmények

Végsebesség: 197 km/h, mért, saját eredmény: 200 km/h

Gyorsulás 0-ról 100-ra: 9.9 másodperc (gyári), 10.1 másodperc (saját, mért eredmény)

Fogyasztási adatok

Saját, mért eredmény (átlagos használattal)

Városi: 5.0 l/100 km

Országúti: 4.3 l/100 km

Vegyes: 5.1 l/100km (túlnyomórészt autópálya)

Gyárilag mért eredmények

Városi: 4.8 l/100km

Országúti: 4.2 l/100km

Vegyes: 4.4 l/100km

CO2 kibocsátás: 116 g/km

Még több információ az Opel magyarországi képviseletének honlapján olvasható.

Még több fotó: Napimagazin Facebook oldal

A cikkhez tartozó fényképeket Canon EOS 5D Mark II fényképezővel készítettük.
Együttműködő partnereink: Acer Hungary, Gigabyte, Sony, MSI, Epson, Canon, Camera Kft., Nike
Utómunka hardver: Acer, Gigabyte, MSI
Exit mobile version