[TESZT] Ford Transit Connect 1.8 TDCi – praktikum és kihasználhatóság

Korábbi Ford Fiesta Van tesztünkkel egyfajta haszonjármű teszt-sorozatot indítottunk a Napimagazin hasábjain, melynek most soron következő képviselője az 1.8-as gázolajos aggregáttal felszerelt Ford Transit Connect.

Hosszas próbálgatás és vizsgálódás után konstatálható volt máris, hogy a jelenlegi szegmens lefedettségében bizony igencsak egyedi színfoltot képvisel a kék ovál versenyzője, ugyanis praktikum és kihasználhatóság szempontjából viszonylag kevés ellenfele akad. Nézzük, mit is jelent ez!

Minimális változtatás, maradt a régi receptúra

Tudvalévő, hogy a 2012-es modellév a Ford Transit Connectnek túl sok forradalmi újítást nem hozott és nem is jelentett, tehát a már az utakról évek óta visszaköszönő külcsín szinte semmit sem változott. A szerethető és megszokható kocka fazon tehát jelen van, kicsit a korábbi Fusion-re emlékeztető szögletes formavilágot felvonultató arc-karakterisztikával, dupla légbeömlős hűtőmaszk kialakítással és szintén markáns vonalakat nem kevéssé nélkülöző lámpatestekkel felvértezve.

A szélvédő hatalmas, némi túlzással szinte akkora felületű, mint a nagytestvér „sima” Transit esetében – ez igen praktikus, hiszen az autóban ülve azonnal úgy érezzük, hogy igazi haszonjárművet vezetünk (erre hajaz az emelt ülésmagasság is). Az autó mindkét oldalán található tolóajtó, ez nagyban segít a nem kevesebb, mint 2600 literes raktér megpakolásánál.

A sárvédőívek domináns meghatározói az összhatásnak, ezek műanyag szegélyekkel védettek, amelyek szintén jól jönnek rakodásnál csökkentve a karosszéria esetleges karcolásokból, kisebb ütődésekből adódó sérüléseinek esélyét. Hátul szintén nem történt egekbe szökő változás a korábbi megközelítésekhez képest, a stílus követi az első-oldalsó felhozatalt, tehát szögletes, lényegre törő, s persze minden kézre esik. A hátsó dupla ajtó üvegei nagyjából a felületek 60%-át fedik le, sötétítettek, belülről viszont hiányzott a védelem rács vagy háló formájában – ilyen jellegű megoldás csak a vezetőfülkét a platótól elválasztó válaszfal plexije esetében volt fellelhető.

Pakolhatóság, tér- és helykihasználás a maximumon

2664 milliméteres tengelytávval büszkélkedik a Transit Connect, amely valóban arra enged következtetni, hogy nem spóroltak a mérnökök a rakfelülettel. S ez így van ténylegesen: a valamivel több, mint 2 és fél köbméteres raktér óriási, vetekszik a magasabb, soron következő kategória paramétereivel, amely szintén kedvező választási alternatívát jelenthet kisvállalkozások számára is. Az 1552 milliméteres hátsó nyomtáv lehetővé teszi, hogy a raktér kerékdobjai közé akár kettő darab EURO-raklap is beférjen, míg a kialakításnak köszönhetően számos rögzítési pont biztosítja az árú elmozdulás nélküli szállíthatóságát. Tesztautónk a rövidebb tengelytávú változatot képviselte, ennél a kivitelnél opcionális kiegészítőként rendelhet a vásárló úgynevezett zsiráftetőt is, mely biztosítja a felső tetőlemez nyitását: így könnyebb és praktikusabb és egyszerűbb a hosszabb, kilógó tárgyak szállítása.

Ha pedig netán még hosszabb rakományt – például gerendát, csövet, létrát – szeretnénk szállítani, az sem jelent különösebb kihívást a Transit Connect számára, hiszen a síkba hajtható utasülés egybenyitható a raktérrel, plusz helyet biztosítva. Külön érdekesség, hogy a hosszított tengelytávú variáns akár 3 méter hosszúságú tárgyak szállítására is kialakítható a fenti megoldás segítségével. A korábban említett mindkét oldalon megtalálható tolóajtó-páros pedig végképp megkönnyíti a munkát, hiszen szűkebb helyekre is minden további nélkül leparkolható az autó, és máris kezdődhet a ki- és bepakolás folyamata. A rakfelületet könnyen tisztítható műanyag padlólap borítja, s ha mindez nem lenne elég, még egy 12 voltos aljzat is fellelhető a csomagtérben.

Nem egy korábbi Focus ez véletlenül?

Folytassuk az utastérrel: első blikkre érzékelhető a korábbi Focus-felszereltség, a kormánykerék kialakítása, a műszeregység, a szellőztető-fűtőrendszer beömlőnyílásainak hármasa a középkonzol csúcsán, a krómhatású betétek, s maga a váltókar is nagyban személyautós. A vezethetőség remek, magasan ülünk, a kilátás tökéletes, a kezelőszervek nyújtózkodás nélkül elérhetőek. Az autó ebből kifolyólag kezesbárányként képes viselkedni, az oldalsó dupla tükrök elhelyezésének köszönhetően pedig tökéletesen manőverezhető is. Az ülések állíthatóak hosszirányban, míg a magasság is széles skálán variálható.

Az ülőfelületek kényelmesek, nincs „fapad” érzet, hosszabb távon sem kirívó a teherautós jelleg (ami azért van, hála az égnek). Sok rekesz és tárolóhely áll a két szállítható utas rendelkezésére, az ülés alatti kihúzható fiók például ötletes, könnyedén elrejthetőek az olyan jellegű kisebb dolgok, amelyek ezt igényelhetik. A rövidebb tengelyeshez külön opció, míg a hosszított változatnál az alapfelszereltség része a szélvédő teljes szélességében végigfutó felső polc, ide szintén bőséggel lehet pakolgatni. Mindezek mellé hatalmas ajtózsebek társulnak, míg találhatunk pohár- és PET palack tartókat is a kényelem tovább fokozása végett. A beépítésre került hangrendszer minősége szintén a személyautók komfortját idézi, tartalmaz Bluetooth-lehetőséget, illetve USB csatlakozást is.

Kellő erő, elegendő nyomaték a hajtáslánc szívében

Az 1753 köbcentiméteres, 90 lóerős négyhengeres dízelmotor a már korábban jól bejáratott módon nyitható (zár a hűtőmaszk Ford-emblémája alatt) motortér tető alatt teljesít, 4000-es fordulaton produkálva maximális teljesítményét. A kocsiszekrény optimális mozgatásához szükséges 220 Newtonméteres forgatónyomaték 1750-nél érkezik, ez bőségesen elegendő az 550 kilogramm hasznos terhelhetőséghez. Menetdinamizmus van tehát, ezzel együtt kicsit érződik, hogy a jelenleg még alkalmazásban lévő Duratorq TDCi-verzió már kicsit elavultnak hat, ez tükröződött a menettulajdonságok terén (jellegzetes dízel motorzaj,16.9 másodperc 0-ról 100-ra saját mérések alapján, vegyes 7.1 literes fogyasztás).

Kétségkívül a Ford Transit Connect városon kívül volt elemében, azzal együtt, hogy a beépített 5 sebességes manuális váltó jelenléte a hajtásláncban egészen biztosan rádobott valamennyi pluszt az amúgy sem rossz 5.2 literes értékre (90 kilométer/óra). A futómű adja leginkább az autó haszonjárműves karakterisztikáját, minél nagyobb a terhelés, annál kisebb a hátsó híd laprugóinak pattogása. Menetzaj a motor csörgését leszámítva nem volt nagyon, 130 kilométer/órás autópályatempónál viszont már jelentősnek, de nem fülsértően zavarónak volt mondható leginkább.

Kis- és középvállalkozásoknak egyaránt ajánlott

Kis- és középvállalkozások nagyszerű kiegészítője lehet a Transit Connect is, csakúgy, mint a korábban bemutatott Fiesta Van. A különbség a látható részletekben rejlik, nyilván olyan profilú cég fogja a Ford jelenlegi kishaszonjármű flottaparkjából választható középszintű megoldást választani, ahol fontosabb már a pakolhatóság, a kihasználhatóság, s maga a szállítmányozás. Mennyiségre, méretre, és súlyra is; utóbbi limitáltan bár, de ésszerűen megtervezve szintén optimalizálható teljes mértékben.

Még több fotó: Napimagazin Facebook oldal