Restaurált könyvritkaságokból nyílik kiállítás pénteken a szegedi Somogyi-könyvtárban – tájékoztatta a közgyűjtemény az MTI-t.
A november 10-ig látogatható tárlaton a Somogyi-könyvtár Emlékkönyvtárának olyan féltve őrzött kincseit mutatják be, amelyeket az utóbbi időben restauráltak. A tárlaton a látogatók a restaurálás folyamatába is bepillantást nyerhetnek. A kiállítás kiemelt darabja a Vizsolyi Biblia első része. A Károlyi Gáspár nevéhez fűződő első magyar nyelvű Bibliát 1590-ben Mantskovits Bálint nyomtatta ki Vizsolyban nyolcszáz példányban. A Somogyi-könyvtár gyűjteményében egy kétkötetes példány található, melyből az Ószövetség egy részét tartalmazó, bőrkötéses elsőt állítják ki.
A szentek életét és legendáit bemutató Legenda aurea sanctorum című mű Jacobus de Voragine nevéhez fűződik. A kötet 1490-es bázeli kiadása ősnyomtatvány. Az ismertebb nevén Arany legenda a 13. században keletkezett, s olyan nagy népszerűségnek örvendett századokon át, hogy a könyvnyomtatás kezdeti szakaszának egyik „bestsellerévé” vált.
Petrus Comestor Historia scholastica című műve a 12. században keletkezett. Az 1473-ban, Augsburgban kiadott, a Biblia történeti könyveit összefoglaló kötet, amelyet oktatási célra használtak, a Somogyi-könyvtár állományában megtalálható legkorábbi nyomtatott könyv.
A bibliotéka tulajdonában van többek között, egy igen különleges oklevél: egy bárói címet adományozó levél, amelyet maga Mária Terézia írt alá. Az oklevél bordó bársonykötést visel, és az úgynevezett nagy királyi pecséttel lett hitelesítve, amely pecsétet a kancellárián csak ahhoz a hivatalos dokumentumhoz használtak, amelyet maga az uralkodó írt alá.
Látható a tárlaton Jókai Mór Mire megvénülünk című, nyomtatásban először 1865-ben megjelent regényének, a Somogyi-könyvtárban őrzött kézirata is. A töredékes autográfot Jókai Mór regényeinek kritikai kiadásához is felhasználták.
A tárlaton szintén kiállítanak egy restaurált kataszteri térképszelvényt, a Giba Antal által vezetett „NagySzeged Felmérés” térképsorozatának egy darabját. A szelvény Szeged város lakott, beépített területének egy részét ábrázolja. Az árvíz utáni rendezési tervek is megtalálhatók a szelvényeken, ami azt bizonyítja, hogy még 1880 után is használatban voltak.