Vastag jégtakaróval borított fjordok, kristálytiszta források és felhőfátyol mögé rejtett vulkánok – Izland természeti csodái eredeti formájukban, az emberi kéz által érintetlenül várják a szigetországba látogatókat. De vajon hogy sikerült megőrizni a természet szépségeit, és hogy tanultak meg az őslakosok együtt élni a zord időjárással és a vulkánokkal?
A DoQ-n október 14-én debütáló Izland – Az ősi vizek forrása című díjnyertes, Kiss Róbert filmből ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphatunk választ, miközben közelebbről is megismerhetjük az ország lenyűgöző látványosságait. Bemelegítésként íme, 5 érdekesség Izlandról, amelyeket nem érdemes kihagyni.
Eyjafjallajökull – a nyelvtörő csoda
A szigetország déli részén található Izland egyik legismertebb, jelenleg is aktív vulkánja, az Eyjafjallajökull. A Reykjavíktól csupán 1 órányi autóútra elhelyezkedő jégmező alatti vulkán az elmúlt 1100 évben négy alkalommal, utoljára 2010 tavaszán lépett működésbe, jelentős káoszt okozva ezzel Európa légiközlekedésében. A kráter látogatói testközelből ismerhetik meg hogyan alakította át a táj szépségét a megszilárdult lávafolyam, valamint az élővilág hogyan alkalmazkodott új környezetéhez a hét évvel ezelőtti kitörés után. Az Eyjafjallajökull ékes példája annak, hogy a természet őselemei képesek harmóniában élni egymás mellett, hiszen a jégmező déli előterében számos vízesés található, köztük a Skógafoss is, amely Izland legnagyobb és egyik legcsodálatosabb vízesése.
Egzotikus állatok országa – Lunda és az Izlandi póni
Az Eyjafjöll vulkán lejtőin találkozhatunk Izland egyik tradicionális állatfajtájával, a rendkívül szelíd Izlandi pónival. Az izlandiak annyira védik ezt az ősi fajtát, hogy amelyik példányt kiviszik az országból, már soha nem térhet vissza. A pónitenyésztés mellett Izlandon évszázados hagyománya van a birkatenyésztésnek is. Külön érdekesség, hogy a helyiek soha nem festik a gyapjút, így a pulóver fonalának színe mindig olyan lesz, mint amilyen a birka gyapja eredetileg volt. A térség másik jellegzetes állatfajtája az Atlanti-Óceán északi részein fészkelő Lunda, amelyet szinte lehetetlen összetéveszteni más madárfajokkal jellegzetes, piros, sárga és kék színben tündöklő csőrük miatt.
Jökulsárlón – a mesébe illő lagúna
A sziget belseje rendkívül száraz és hideg, ezért Izlandon nem alakultak ki hosszabb folyók. Cserébe a vidék olyan lélegzetelállító lagúnákban bővelkedik, mint a Jökulsárlón, amely a Vatnajökull Nemzeti Park területén helyezkedik el. A hajókirándulások során az ezeréves jégtakarón megcsillanó napfény szó szerint elkápráztatja az embert, valamint a szerencsések testközelből tekinthetik meg a helyi élővilágot.
Aurora Borealis – a lélegzetelállító fényjáték
A jökulsárlói gleccsertónál túrázók egy másik mesébe illő jelenséget is megcsodálhatnak. A késő őszi hónapoktól kora tavaszig látható „aurora borealis”, más néven „sarki fény” az egész égboltot átívelő, függönyre vagy ívelt szalagokra emlékeztető fényjelenség, amely zöld és ibolyaszínűvé festi az égboltot. A népi hiedelem szerint a fényjáték suttogásszerű, reccsenő hanghatásokkal is jár, azonban a kutatóknak még nem sikerült tudományosan bizonyítani a sarkkör felől érkező hangok valódi eredetét.
Gulfoss – az aranysárga vízesés
A Gulfoss vízesés a sziget egyik legnépszerűbb turistalátványossága. A földben és levegőben is magasabb koncentrációban fellelhető kén jellegzetes sárgásra festi a zuhatag színét, innen kapta az „aranyvízesés” elnevezést. Az Izlandra érkező látogatók számára kihagyhatatlan túraútvonal az úgynevezett „Arany körút”, amely a Gulfoss vízesés mesés látványa mellett érinti a Haukadalur gejzírt és a Þingvellir Nemzeti Parkot is.
TIPP: Izland – Az ősi vízek forrása című dokumentumfilmből október 14-én 21.00 órától, a DoQ műsorán!