A brit gazdaságot rövid- és hosszútávon is inkább negatív hatások érhetik az Európai Unió elhagyásával. A kilépést nem csak a szigetország, de más európai államok is megszenvedhetnek. Bár a magyar gazdaságot csak korlátozottan érintené a Brexit, a forint gyengülésével számolnunk kell.
Ideges piacok, kiváró befektetők
A népszavazás végkimenetével kapcsolatos idegesség az elmúlt hónapokban nem csak a brit eszközök áraiban nyilvánult meg. A devizapiacon a font tartósan gyengült az euróval szemben, és áprilisban az árfolyama megközelítette a 2014 májusa óta leggyengébb 0,81 GBP/EUR szintet. A referendum eredményével kapcsolatos bizonytalanság legnagyobb nyertese június elejétől a svájci frank. Az esetleges Brexit miatt eladási nyomás alá kerültek a közép-európai valuták is, például a forint és a lengyel zloty. A brit kötvények esetében nőttek a kockázati prémiumok, az ún. CDS-ek. A brit reálgazdaságban csökkent a befektetői tevékenység, számos cég a népszavazás eredményére várva visszatartja a beruházásait.
Negatív hatások rövid- és hosszútávon is
Rövidtávon, azaz a népszavazás és az ország EU-ból történő (valószínűleg 2018-ban bekövetkező) hivatalos kilépése közötti időszakra vonatkozóan az elemzések nagy része egyetért abban, hogy a Brexit jelentős pénzpiaci bizonytalansághoz és erőteljes kilengésekhez vezetne, ami a reálgazdaság vonatkozásában jelentősen negatív következményekkel járna. Frantisek Kovács az AKCENTA CZ szakértője szerint: „Nagy-Britanniának ezen időszakban számos, például a brit jogrend szerves részét képező európai jogalkotásra vonatkozó bonyolult kérdést kellene megoldania, valamint tárgyalásokat kellene folytatnia az ország és az EU közötti 2018 utáni, új kereskedelmi feltételrendszerről. Feltételezhető, hogy a Brexit 2018-ig több mint 1 százalékponttal csökkentetné a GDP-t.”
Hosszú távon, azaz a 2030-ig tartó időszakra vonatkozóan a legtöbb elvégzett elemzés úgyszintén egyetért abban, hogy a brit gazdaságra gyakorolt hatások negatívak lennének. A GDP csökkenése 3 és 9 százalékpont közötti tartományban mozogna.
Nagy-Britanniának valószínűleg gyengébb külkereskedelmi növekedéssel, kevesebb külföldi beruházással és lassabb munkaerő-növekedéssel kellene szembenéznie. Feltételezhető, hogy mindezen negatív tényezők komplex kihatása nagyobb lenne azzal a ténnyel szemben, hogy Nagy-Britanniának ezután nem kellene hozzájárulnia nettó befizetőként az EU költségvetéséhez.
Gyengülést hozhat a forintnak
Erősen valószínűsíthető, hogy a forint gyengülne az euróval szemben, a kiárusítások befolyásolnák az ottani részvénypiacot, és a magyar államkötvények is eladási nyomás alá kerülhetnek. „Lelassulhat a Nagy-Britanniába irányuló magyar kivitel, elsősorban az ország hivatalos kilépésének évét, azaz 2018-at követően. A Magyarország és Nagy-Britannia közötti kereskedelmi mérleget jelentős magyar többlet jellemzi. 2013-ban például a GDP-hez viszonyított külkereskedelmi többlet Nagy-Britannia esetében az összes EU tagállam közül a legnagyobb volt, és megközelítette a 2%-ot. A Nagy-Britanniába irányuló magyar exportot közvetett negatív hatások is érnék, például az Egyesült Királyságba irányuló német kivitel gyengülése miatt. Összességében azonban Magyarország nincs annyira kitéve a nagy-britanniai események következményeinek, mint Hollandia, Írország vagy más közép-európai országok, például a Cseh Köztársaság vagy Szlovákia. Az esetleges Brexit magyar gazdaságra kifejtett hatása inkább korlátozottnak tekinthető” – vélekedik az AKCENTA CZ piaci elemzője.
