November 27-től látogatható a Munkácsy – Egy világsiker története című időszaki kiállítás a Szépművészeti Múzeumban, amely több mint száz műalkotással, archív fotókkal, dokumentumokkal és kultusztárgyakkal vezeti végig a látogatókat Munkácsy Mihály életén és munkásságán. A jubileumi tárlat, melyet a festő születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából rendeztek, átfogó képet nyújt a 19. század egyik legkiemelkedőbb magyar művészének karrierjéről.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója szerint ez az eddigi legteljesebb Munkácsy-kiállítás, ahol több nemzetközi párhuzamot is bemutatnak. Az esemény különlegessége, hogy számos, eddig Magyarországon még sosem látott alkotást is kiállítanak. A tárlat célja, hogy új megvilágításba helyezze a festő legendáját és művészetét.
Az életút hat tematikus egységben
Krasznai Réka, a kiállítás kurátora, hat nagy tematikus egységre osztotta a tárlatot. Az első egység, Egy legenda születése – Az első sikerek, Munkácsy korai realista alkotásait mutatja be, köztük az Ásító inas, a Siralomház és a Zálogház című műveket. Az itt kiállított Műteremben című festmény mellett a látogatók egy kis műteremsarkot is megtekinthetnek, amely Munkácsy egykori alkotói környezetét idézi meg.
A második egység, A századvég Párizsában: út az európai elitig, Munkácsy párizsi karrierjére összpontosít, ahol a festő elnyerte az 1878-as párizsi világkiállítás tiszteleti nagy aranyérmét a Milton című festményével. Itt kap helyet a Pávák című alkotás is, amely most először látható Magyarországon.
Az életmű következő szakasza a harmadik tematikus egységben, Kolosszálképek festője: A világhírű Munkácsy címmel kerül bemutatásra. Itt a mester monumentális alkotásai, köztük a Krisztus-trilógia, a Honfoglalás és a bécsi Szépművészeti Múzeum mennyezetképe kerülnek középpontba. Munkácsy Krisztus-trilógiája az 1880-as években Európa és az Egyesült Államok nagyvárosaiban is bemutatásra került, több mint kétmillió látogatót vonzva, ezzel a festőt világhírűvé téve.
Tájképek, szalonképek és a Munkácsy-kultusz
A negyedik tematikus egység, Az alkotás szabadsága. Munkácsy tájképei a festő tájképeit helyezi a középpontba, amely műfajban Munkácsy a legszabadabban alkotott, megszabadulva a kor elvárásaitól és műfaji kötöttségeitől. Itt látható többek között a Poros út két változata és a Fasor című festmény is.
Az ötödik szekció, Divatos, drága, festői: szalonképek és a Munkácsy-márka, a 19. század végi párizsi szalonok világába enged bepillantást, ahol a festő szalonzsánerei kaptak központi szerepet. A tárlat ezen része többnyire magángyűjteményekből kölcsönzött alkotásokat mutat be, köztük a Pamlagon ülő nő című festményt, amely most először látható hazánkban.
A kiállítás záró egysége, A Munkácsy-kultusz, a festő életét és munkásságát körülvevő kultusz történetébe enged betekintést. Itt láthatók a Munkácsyról készült portrék, szobrok és egyéb alkotások, köztük a Vihar a pusztán című festmény, valamint Csontváry parafrázisa is.
A kiállítás nyitva tartása
A Munkácsy – Egy világsiker története kiállítás 2025. március 30-ig látogatható a Szépművészeti Múzeumban, egyedülálló lehetőséget kínálva a látogatóknak, hogy felfedezzék Munkácsy Mihály művészetének teljes spektrumát, és megértsék, miért vált a 19. századi magyar kultúra egyik legikonikusabb alakjává.