A híradások szerint a kormány tervezi az alacsonyabb képesítést igénylő munkakörökben, például bádogos és festő esetében, a képesítési követelmények eltörlését. Abban nagyjából minden szereplő egyetért, hogy át kell alakítani a szakképzést, hiszen az elmúlt két évtizedben rohamosan fejlődött az építőipar, amivel az oktatás nem mindig tudott lépést tartani. Azonban amikor a kontárkárok mértéke egyre nő, sokan úgy gondolják, hogy ez az intézkedés ellentétes hatást érne el.
Az építőipari kontárkárok mértéke 2022-ben 738 001 forint volt, átlagosan ennyi kárt szenvedett el egy magánépíttető és felújító. Ez igen komoly anyagi terhet jelent a lakosság és a gazdaság számára. Emellett a festők és bádogosok bizalmi indexe is csak átlagos szinten mozog, ami tovább erősíti azt az álláspontot, hogy több, nem pedig kevesebb képzésre van szükség a szektorban – véli Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
Ugyanakkor a szakember elismeri, hogy igaza van a kormánynak abban, hogy elkerülhetetlen a képzés átalakítása, mert olyan mértékben változott az építőipar. Nem túlzás azt állítani, hogy ma már az építőiparban is élethosszig tartó tanulásra van szükség. A szakképzés az alapokat adja meg, amellett további speciális képzésekre is szükség van ahhoz, hogy valaki képes legyen alkalmazni az újonnan megjelenő anyagokat és technológiákat.
Ugyanakkor a szakmai ismeretek bővülése és átalakulása mellett megjelentek olyan új társadalmi elvárások a szakemberek felé, melyek mára megkerülhetetlenek. Olyan triviális dolgokra kell itt gondolni, mint az online kommunikáció, alapvető környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok. Ezekkel lépést kell tartania a képzésnek, de ez éppen azt jelenti, hogy az építőipari szakembereknek is folyamatosan képezni kell magukat.
Többek között ezért jött létre az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjeggyel frissen elismert Építőipari szakember közösség fejlesztő program. A Mapei Kft. által nyolc éve életre hívott program folyamatos szakmai képzésekkel és eseményekkel segíti a szakemberek fejlődését és népszerűsíti az építőipart a fiatalok körében.
„Összességében a kérdés nem az, hogy eltöröljük-e a képesítési követelményeket az építőiparban, hanem az, hogy miként alakíthatjuk át és modernizálhatjuk a képzési rendszert olyan módon, hogy az igazodik az ágazat rohamos fejlődéséhez és a társadalmi elvárások változásaihoz” – mondta Markovich Béla.
A jövő kihívása az, hogy miként lehet fenntartani a szakmák megbecsültségét, csökkenteni a kontárkárok mértékét és egyben modern, fenntartható szaktudást biztosítani a szakembereknek. Ehhez társadalmi együttműködésre van szükség és olyan programokra, mint az Érték és Minőség Nagydíjas „Építőipari szakember közösség fejlesztő” program. Ezek a kezdeményezések nemcsak a szakemberek, hanem az építőipar egésze, az építtetők és felújítók, valamint végső soron a nemzetgazdaság számára is előnyösek. Az építőipari szektor jövője éppen ezért nem a képesítés eltörlésében, hanem a képzési rendszerek átgondolt és hosszú távú fejlesztésében rejlik
