Egy friss közvélemény-kutatás szerint az amerikai választópolgárok közel fele, 48 százaléka bízik abban, hogy az országos jelentőségű választások során a szavazatszámlálás megbízhatóan zajlik. Ugyanakkor a lakosság jelentős része, 26-26 százalék, vagy kis mértékben bízik, vagy egyáltalán nem gondolja hitelesnek a voksszámlálási folyamatot – derült ki az AP-NORC októberben végzett kutatásából. A kutatás eredményei az Egyesült Államok választási bizalmi válságának aggasztó mélységeit tárják fel.
Demokraták és republikánusok eltérő bizalmi szintje
A felmérés szerint jelentős különbségek vannak a pártpreferencia alapján. A demokrata szavazók 71 százaléka bízik a szavazatok összesítésében, és csupán 8 százalékuk fejezte ki aggodalmát a voksszámlálási folyamat kapcsán. Ezzel szemben a republikánus választópolgárok körében a bizalom alacsonyabb: 44 százalékuk kevéssé vagy egyáltalán nem bízik a folyamat tisztaságában, míg kevesebb mint egynegyedük tartja megbízhatónak a szavazatszámlálást.
A független szavazók sem mutatnak egységes képet: 37 százalékuk megbízik, 36 százalékuk pedig bizalmatlan a szavazatok összesítésével kapcsolatban.
Magasabb bizalom a helyi választások iránt
Az országos szintű választások iránti bizalomhoz képest a helyi és állami szintű választások szavazatszámlálásába vetett bizalom valamivel magasabb. Ez azt jelzi, hogy az amerikai polgárok jobban bíznak közvetlenebb szinten zajló választások integritásában, mint az elnök- és kongresszusi választások során.
Növekvő titkolózás a választási preferenciákról
Egy másik, októberben közzétett Axios/Harris közvélemény-kutatás szerint a választók egy jelentős része, különösen a fiatalabb generációk, nem mondanak igazat arról, hogy miként szavaztak. A Z generáció (1995–2009 között születettek) közel fele (48 százaléka) elismerte, hogy már „hazudott” arról, hogy kire voksolt, míg a millenniumi generáció (1981–1995 között születettek) több mint harmada (38 százaléka) ismerte el ugyanezt. Az idősebb generációk között ez az arány jóval alacsonyabb: az X generáció (1965–1980) tagjai közül csak 17 százalék titkolja választási preferenciáit, míg a baby-boom generáció (1946–1964) esetében ez mindössze 6 százalék.
Családi megosztottságok politikai nézetek miatt
A politikai nézetkülönbségek nemcsak a társadalmi életben, hanem a családokban is megosztottságot okoznak. A felmérésben résztvevők egyharmada (33 százalék) vallotta be, hogy valamely családtagjával a politikai véleménykülönbségek miatt „nem közeli” a viszonya. Különösen a Z generáció (44 százalék) és a millenniumi generáció (47 százalék) tagjai érzik úgy, hogy a politikai nézetek különbségei feszültséget okoznak családi kapcsolataikban.
Az Egyesült Államokban tapasztalható politikai polarizáció és a választási rendszer iránti bizalom csökkenése komoly társadalmi és politikai kihívásokat jelent. Ahogy közeledik a novemberi elnökválasztás és a kongresszusi választások időpontja, ezeket a kérdéseket mind a választók, mind a politikai szereplők fokozott figyelemmel követik, remélve, hogy az ország demokratikus alapértékei továbbra is megőrződnek.
