A 2021-es esztendő is eseménydús és meghatározó a hazai e-kereskedők számára. A kiskereskedelem leggyorsabban változó területéről beszélünk, ami továbbra is jelentős potenciálokkal rendelkezik. Érdemes áttekinteni, merre tart a szegmens és melyek a leginkább meghatározó trendek.
Ha visszatekintünk a koronavírus-járvány előtti évekre, rendkívül kiszámítható eredményeket láttunk. A magyar online kereskedelem jellemzően 15-20 százalékot tudott nőni évente, ami egyfajta felzárkózásnak is nevezhető a kontinens erősebb piacai irányába.
A tavalyi évet egyértelműen a koronavírus-járvány nyomán megváltozott vásárlói viselkedés határozta meg. A GKI Digital és az Árukereső közös kutatása szerint az online piac éves növekedése elérte a 45%-ot, ami elképesztő mértékű előrelépést jelent. Nem túlzó azt állítani, hogy a szektor egy év alatt hármat lépett előre.
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az aktív vásárlói bázist még a lezárások és a kijárási korlátozások sem növelték jelentős mértékben. A megkérdezett marketingszakértő véleménye szerint hibás volt az az előrejelzés, miszerint tömegek fordulnak majd a biztonságosabb online vásárlás felé. Évek óta jelentősen érezteti a hatását a növekedési plafon, egyre zsugorodik azok tábora, akik még nem vásároltak az online térben, de megszólíthatók.
A tavalyi növekedést a vásárlási gyakoriság és az átlagos kosárérték növekedése szolgáltatta, mindkettő 20%-ot megközelítő arányban. Előbbi stabil növekedést mutat, utóbbi viszont csak a tavalyi évben tudott jelentősen nőni. A legfőbb kérdés, ezek a mutatók milyen eredményt képesek elérni.
A marketingszakértő az aktív vásárlói bázis elenyésző növekedésére számít, illetve szerinte valószínűsíthető egy kisebb visszaesés a vásárlási gyakoriságban (5%), illetve egy kisebb növekedés a megrendelési értékben (5-10% között). Ezeket az értékek mintegy 3-5%-os éves növekedést eredményeznének, amely inflációval kalkulálva inkább stagnálást jelentene. A következő évek trendjei viszont sokkal nehezebben jósolhatók. Sokan úgy vélik, hogy az éves 15% körüli ütem a jövőben is reális cél lehet.
Mindenképpen említést érdemel a július 1-én életbe léptett áfaszabály-módosítás, amely az Európai Unió tagállamaiban működő e-kereskedőket érinti. Az új szabályozás célja egyértelműen a határokon átívelő kiskereskedelem adminisztratív terheinek csökkentése. A korábbi gyakorlat alapján a kereskedőnek gyakorlatilag annyiféle módon kellett adóznia, ahány országban értékesített. Mondani sem kell, ez mekkora terhet rótt a kis- és közepes vállalkozásokra. Mostantól azonban csak egyféle módon kell áfát fizetni, a bevallás alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal juttatja el az összegeket az arra jogosult országok számára.
Sokan úgy vélik, hogy az új áfaszabályok jelentős mértékben növelik majd az exportra építő online vállalkozások számát. Ez mindenképpen jó hír a kereskedőknek, hiszen új lehetőségek nyílnak előttük, a kontinensen mintegy 500 millió potenciális vásárlót célozhatnak. Napjainkban kevés hazai e-kereskedő volt képes stabil piaci részesedésre szert tenni, nagyobb portfólióval és jelentősebb forgalommal egyedül az Extreme Digital rendelkezik, amely többek között Szlovéniában, Csehországban és Ausztriában is működtet a célpiac nyelvén elérhető webáruházat és ügyfélszolgálatot.
A célpiac megfelelő kiválasztásával, illetve megfelelő exportterv és tudatos digitális marketing birtokában a hazai e-kereskedőknek minden esélyük megvan, hogy piaci részesedést szerezzenek a szomszédos országokban, illetve a közép-kelet-európai régióban.
(X)
