Londonban láthatók Henri Matisse műtermének a francia festő által legnagyobb becsben tartott kellékei, azok a tárgyak, amelyek a művészt több formában is megihlették.
A Royal Academy of Arts hétvégén nyílt kiállítása Matisse 65 festményével, szobrával, rajzával és egyéb alkotásával párhuzamba állítva mutatja be a festő kincseit.
Vannak köztük filléres, de drágább holmik is. Utóbbiak közé tartozik például egy velencei rokokó szék 19. századi utánzata, amelyet egy nizzai antikvitásban vásárolt a művész. Matisse odáig volt érte, mint barátjának, Louis Aragon szürrealista költőnek írta, a megszállottja lett. Rajongása a Rocaille szék című 1946-os olajfestményében csúcsosodott ki, mint ahogy az a Matisse in the Studio című tárlaton is látható.
A kiállítás több ilyen lenyűgöző hatású pillanatot is kínál. A művészt különösen érzékeny, néha már-már érzéki kapcsolat fűzte a tárgyak világához. A tárgyak, amelyeket a világ minden sarkából összegyűjtött – például buddhista szobrokat Thaiföldről, bronzokat Kambodzsából, maszkokat és figurákat Fekete-Afrikából, bútorokat és textíliát Észak-Afrikából, ónkancsókat, kínai porcelánt, egy andalúziai üvegvázát, egy ezüst csokoládéskannát – nem feltétlenül anyagi értelemben voltak értékesek számára, sokkal inkább a rá gyakorolt fétisszerű hatásuk miatt. Gyűjteményét „munkakönyvtáraként” emlegette, a tárgyakat a színészekhez hasonlította. „Egy jó színész akár tíz különféle darabban is tud játszani. Egy tárgy akár tíz képen is szerepet játszhat” – mondta.
A kiállítás öt szekcióban mutatja be a Matisse alkotásai és a tárlaton felvonultatott 35 – részben magánkézen lévő – tárgy kapcsolatát. Ezek közül az egyik közvetlenül állítja párba a festő kincseit és műveit. Itt kapott helyet a velencei szék és a kiöntő, amely a Virágcsokor csokoládés kanna című festményen is látható. Az 1902-ben készült alkotást Picasso vásárolta meg. A kanna a Csendélet kagylóval, fekete márványon című 1940-es képen újra feltűnik. Megtekinthető egy észak-afrikai faliszőnyeg is, amely A mór vászon című 1921-es kép hátterét ihlette. A Sárga odaliszk című festményén ábrázolt marokkói gueridon asztal szintén látható.
A többi szekcióban, az egyes esettanulmányoktól elvonatkoztatva, például azt járják körül, hogy az afrikai szobrok miként változtatták meg radikálisan Matisse aktművészetét. A kiállítás utolsó részében látható például az a Csing-dinasztiabeli kalligráfia, amelyet Matisse a 60. születésnapjára kapott a feleségétől, és amely a Tábla maszkkal című 1947-es alkotását is ihlette.
A Royal Academy of Arts tárlatára többek között a New York-i Modern Művészetek Múzeumából (MoMA), az amerikai nagyváros egy másik neves intézményéből, a Guggenheimből, valamint a párizsi Picasso Múzeumból és a moszkvai Puskin Múzeumból is érkeztek alkotások.
A kiállítás november 12-ig várja az érdeklődőket.
