Manapság igen bonyolult és összetett a dolga annak, aki hamburgerezőt nyit, vagy akár beszáll egy franchise rejtelmekkel teli irányításába. Ugyanis minden sarkon virít lassan egy-egy ilyen étterem, változatos kínálattal, még változatosabb szolgáltatás-palettával. A Burger House Sashalom került ezúttal nagyító alá.
Elöljáróban azért annyit meg kell jegyeznünk, hogy a sashalmi Burger House étterem nemrégiben tulajdonosváltáson ment keresztül, ami – mint tudjuk – nem minden esetben jár előnyökkel, s ritkán zökkenőmentes. Az előnyök jelen esetben azért megvannak, mivel egy kulcsrakész, teljesen felszerelt éttermet vettek át az új tulajok, az újraéledés folyamata alatt pedig számos akcióval, kedvezménnyel várják majd a betérőket az ígéretek szerint.
No de nézzük a lényeget: betértünk a minap, és szúrópróba-szerűen rendeltünk, kóstoltunk, ellenőriztünk. Alapvetően a kiszolgálás minőségére, a hangulatra, a higiéniára, illetve nem utolsó sorban az ételek minőségére voltunk kíváncsiak.
A Burger House Sashalom étterem optimális elhelyezkedésének köszönhetően abszolút a központban érezhető, a Kerepesi úton kifelé haladva a HÉV-vel párhuzamosan (tehát bőven az Örs vezér tere után) található a szolgáltatás, közvetlenül az út mentén. Mi autóval közelítettünk, a parkolás kissé nehézkesen ugyan, de a szomszédos utcában megoldható volt, ráadásul ingyenesen. Tömegközlekedéssel érkezők előnyben: a HÉV szemközti megállójából nagyjából másfél perces sétával megközelíthető az étterem, amely ráadásként kerékpárbarát is.
Ízléses, letisztult a Burger House Sashalom berendezése, a színek harmonizálnak, az egész helyiség világos. Bár forgalmas a főút, zaj minimálisan szűrődik be, a falra szerelt televízión épp adás ment, nem zavaró, közepes hangerővel – ami szintén kellemes, amolyan háttérzaj jelleggel volt jelen.
A kiszolgálás – még a pultnál – kedélyes és szívélyes volt, bár nem tudták, hogy érkezünk – tehát nem tudható be annak, hogy a Burger House Sashalom staffje rákészült volna a fogadtatásra. Miután elfoglaltuk helyünket, konstatáltuk, hogy az asztalok méretezése közepes, két főnek még pont jó, ennél többen nyilván ne próbálkozzanak az átlagos asztalokkal. Nem néztük, de biztosan létezik megoldás a nagyobb baráti- és családi társaságok optimális kiszolgálására.
Felütve az étlapot egyértelmű volt, hogy stílszerűen hamburgert rendelünk, ha már Burger House-ban állomásozunk. Kolléganőnk képviselte a könnyedebb étrendet, úgyhogy ő a tortilláknál kezdett időzni – végül egy Pikánsburger, valamint egy csirkés tortilla lett a választásunk.
Úgy 10 perc eltelével fel is szolgálták az ételeket (korábban kirendeltünk 1-1 kólát, az egyik CokeZero volt, a másik tradicionális). A tálalással probléma nem volt, a burgerhez kaptunk sültburgonyát, és egy kis zászlót is a buci tetejébe applikálva – a krumplit rendeltük, a díszítést kaptuk. A tortilla is szépen lett szervírozva, ott inkább a méreten csodálkoztunk: szép nagyra lett gondolva, olyan vaskosra, masszívra kell gondolni; a képek magukért beszélnek.
Kezdjük a Pikánsburgerrel. Így, egyben, Pikánsburger. Azért pikáns, mert felturbózzák csípős kolbásszal, és attól lesz jó. Jó is lett tőle, ráadásul nem holmi ásatag low budget minőségű szójaszalámit toltak bele, hanem érezhetően jó minőségű, valódi kolbászt, ami az egész összhatást megspékelte már az első falat lenyelése után. Az, hogy az étlapon ígért 150 gramm marhahúspogácsa-súly megvolt-e, nem tudni, de az tény, hogy rendkívül laktató volt az étel. Úgy a burger felénél már éreztük, hogy bizony nem fog kelleni még egy pluszban, na meg ott a desszert is még.
A Burger House Sashalom szerint minden alapanyuk ellenőrzött, helyben készítik a húspogácsát, prémium alapanyagokból dolgoznak, még hamburgerbucikat is külön süttetik. Ez szintén helytálló lehet, ugyanis a marhahúspogácsa omlós, ugyanakkor optimális állaggal rendelkezett, teljesen átsütve, jó hőfokkal, ténylegesen hús-jelleggel, olyannal, amilyet a feleségek gyúrnak otthon, a konyhában. Ennek megfelelően a fűszerezés is renden volt, jól el lett találva. A buci is puha volt, a teteje ropogósabb kicsit (nyilván az utólagos rámelegítéstől), de nem száradt ki, és az egész karakterisztika megkapó volt.
Folytassuk a csirkés tortillával. Itt valószínűleg egyszerűbb lehetett a szakács dolga, bármennyire is összetettebbnek tűnik első ránézésre; a jó, finom grillezett csirkemell-darabkák fő ismérve az optimális átsütés, úgy, hogy a hús ne száradjon ki, valamint a kellően körültekintő fűszerezés. A Burger House Sashalom esetében mindez megvolt, a körítésként tálalt (a tortilla tésztán belül) zöldségek, egyéb kiegészítők is rendben voltak, csakúgy, mint maga a tészta állaga is. Az alkalmazott tejfölös szósz nem áztatta át a külső burkot, ebből adódóan az étel karaktere megmaradt olyannak, amilyennek kigondoljuk első körben. Egyedül a hőfok talán, ami lehetett volna egy kicsit masszívabb, bár nem étkeztünk lassan, de a végére már kissé kihűlt a kompozíció, 8-10 perc elteltével nagyjából.
Egy jó ebéd alap kiegészítője a jó desszert. Ki is választottuk a Brownie fagylalttal variációt, amit ki is hoztak úgy 6 perc után. Ebből egy adagot fogyasztottunk, nem akartunk nagyon belehúzni, mert ugyebár a kalóriák nem dobhatók le olyan könnyen, mint amilyen könnyen felkerülnek. A desszert állagával elégedettek voltunk, bár számunkra a brownie alapvetően belül puha, már-már folyós, lávaszerű, kívül keményebb, szinte ropogós. Esetünkben a tészta állaga kívül és belül is egyformán volt lágy, ízre tökléletes, mennyiségre is. A mellékelt vaníliafagyaltot nyilván nem helyben főzik, de ez nem is baj, az ízkompozíció volt a lényeg – ez meg is volt maradéktalanul.
Bővebb információ a Burger House Sashalom kapcsolódó honlapján, IDE kattintva.
Még több fotó: Napimagazin Facebook oldal
A cikkhez tartozó fényképeket Canon technikával készítettük. Együttműködő partnereink: ASUS, Acer Hungary, Sony, Konzolvilág, EPSON, MyActionCam, Canon, Camera Kft. Utómunka hardver: ASUS, Acer, Gigabyte
