Mikroszkóp nélkül is jól látható, miként ette be magát a tudomány a divat szövetébe a most csütörtökön zárult New York-i divathéten. Sőt, úgy fest, mintha egyre több divattervező valamilyen úton-módon vagy mérnöknek tanult egykor vagy legalábbis gyakornokoskodott egy-egy tudományos laboratóriumban.
Ugyanis az inspirációk középpontjában hidrofób anyagok, 3D nyomtatók, fehérjeszerkezetek, sőt törésmechanikai elemek álltak. A GE tudományos bloggerek egy maréknyi csapatát bízta meg azzal, hogy a Nagy Almában szétszéledve, laptoppal és fényképezőgéppel felszerelkezve dokumentálják, mi mindenbe botlanak. Az eredmények láttán nem lepődnénk meg, ha nemsokára a GE Global Research kutatói által fémjelzett új divatmárka indulna hódító útjára.
Győződjetek meg róla ti is az alábbi képválogatáson keresztül (forrás GEreports.com):
Felipe Oliveira Baptista egy, a tengeri hajózás ihlette kollekcióval rukkolt elő a Lacost számára, mindezt vízhatlan anyagok felhasználásával (ld. fent és alább). A vízálló anyagok természetes vagy szintetikus anyagok PVC-hez és gumihoz hasonló polimerbevonattal készülnek. A folyamat során az anyagok lélegző minősége is beállítható.
Saját, időjárás-rezisztens anyaguk kifejlesztése után a GE kutatói immár ezen matériák továbbfejlesztett változatán dolgoznak. Az ún. szuperhidrofób felületeket (ld. lent) felvihető bevonat alkalmazzák repülőgépek szárnyain és a szélturbinák lapátjain.
Betta McCharen Chromat elnevezésű couture kollekcióját (ld. lent) a 3D nyomtatás ihlette, melynek megalkotása során speciális szoftver tette lehetővé a gyártás optimalizálását, hogy a kívánt anyagból a lehető legkevesebbet használják fel.
A GE mérnökei hasonló szoftvert használnak a tervezés során és 3D nyomtató segítségével állítják elő az olyan újgenerációs sugárhajtóművek egyes alkatrészeit, mint például a LEAP és GE9X (lásd alább).
Jonathan Simkhai szögletes mintákra fűzte 2015 tavasz-nyári készruha kollekcióját (ld. lent). Őt az üvegszilánkok alakzata ihlette meg. Egy teljes kutatási ág épül az anyagokban előforduló repedések továbbterjedésének vizsgálatára épül, ez az ún. törésmechanika.
Ebbe a kutatásfajtába tartozik a fejlett anyagok erejének tesztelése is. Az alábbi képen, amely a GE Global Researchben készült, egy üvegedény töréstesztjét vizsgálják 2265 kilogrammos erő hatására. Az olyan fejlett anyagoknak, mint például a GE sugárhajtóművekben alkalmazott kerámia mátrixú kompozitok (CMC) át kell menniük ezeken a teszteken. Míg a hétköznapi tárgyak porrá zúzódnak, ezen fejlett anyagok úgy lettek kialakítva, hogy ellenálljanak a törésnek.
Andrea Jiapei Li divattervező több strukturálisan összetett, sodort darabot tervezett (ld. lent). A kötések és feltekeredések természetesen fordulnak elő az élő organizmusokban, ugyanakkor a kutatóknak továbbra is fejtörést okoz funkciójuk meghatározása. Tavaly James Rothman, a GE Healthcare korábbi főkutatója Nobel-díjat nyert a fehérjéken és sejtbiológián alapuló kutatási eredményeiért.
A parányitól a nagyobb felé haladva az elméleti fizikusok olyan elegáns teóriát keresnek, amely egységesíti a fizikai alaptörvényeket. Jiapei Li egyik interjúja során elmondta, hogy elsősorban az építészeti dizájn mozgatta a fantáziáját. Új kollekcióját elnézve nem kizárt, hogy a világegyetem építészeti dizájnjára gondolt.
Közreműködő bloggerek:
Chris Ing (freshphotons.com) és Rich Evans (sagansense.tumblr.com)
Lacoste fénykép: Yannis Vlamos
