Két részre szakadt a vidéki újlakás-piac: nyugat dübörög, kelet kullog

A januárban bevezetett CSOK bővítések hatására nagyvárosaink többségében nőtt az új társasházi lakások iránti érdeklődés.

A kereslet élénkülése első lépésben, már az év elején a telekárakat hajtotta fel, és egyre több helyen találkozhatunk 400 ezer Ft/m2 feletti ingatlanárakkal – derült ki az OTP Ingatlanpont vidéki újlakás-piaci elemzéséből. Az igényre már van válasz: két és félszer több építési engedélyt adtak ki idén eddig, mint tavaly ilyenkor.

A KSH friss adatai szerint az idei év első három negyedévében összesen 5.307 új lakás épült Magyarországon, 14%-kal meghaladva a tavalyi év azonos időszakát. 2016-ban Pest megyén kívül Nyugat-Dunántúl térségében történt a legtöbb beruházás: 1.416 lakást a fővárosban, 1.129-et Győr-Moson-Sopron megyében, 896-ot pedig Pest megye egyéb területein építettek. Emellett példátlan volument ért el a lakásépítési bejelentések és engedélyek száma: összesen 21.414 volt 2016-ban, amely két és félszerese a megelőző év hasonló időszakának.

Nyugat és a Balaton-part rejti a legtöbb potenciált

Az ország nyugati felének nagyvárosaiban nagyjából egységes a fellendülés: Székesfehérváron és Győrben már a tervasztalról is eladhatók a lakások, a befektetők versenyeznek a központi, jó helyen lévő telkekért, továbbá Sopronban is dübörög a piac – holott a nagy árboom még valószínűleg hátra van. „A most zajló építkezések korábbi tervek megvalósulásai, melyek egyre inkább kiszorulnak a város peremére. A soproni és részben a győri piacot elsősorban nem a CSOK hajtja, hanem a közeli ausztriai munkalehetőség, ami már évekkel ezelőtt felverte az árakat” – hívta fel a figyelmet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. „Pécsen és Zalaegerszegen a válság miatt elhalasztott projektek indultak újra a kereslet élénkülésére reagálva. Tatabányán évekig nem épült nagy beruházás, most viszont két nagyobb lakópark kínálatából lehet választani. Nagy a mozgolódás Veszprémben is; itt kb. 1100 lakás építésére van engedély.”

A Balaton-parti települések külön részpiacot jelentenek; itt a válság alatt is bátran építettek a beruházók. Balatonfüreden társasház építéséhez telket találni már-már csodaszámba megy, emiatt a telekárak néhol megkétszereződtek idén. Kb. 300 lakás kapott építési engedélyt, valamint 2-3 nagyobb projektet készítenek elő. Siófok a befektetők paradicsoma: sorra indulnak új (vagy újra indított) projektek a tótól távolabb is. Külön részpiac a régi szállodaépületek modernizálása, annak ellenére, hogy ez jelentős többletköltséget és kockázatot jelent a beruházónak.

Az ingatlanárak a nyugati országrészen a magyar tenger déli partján a legmagasabbak: a vízparton 500 és 800 ezer Ft/m2 között alakulnak, elsősorban a panorámától függően. Sopronban 380-450 ezer, Székesfehérváron és Veszprémben 360-420 ezer, Pécsen átlagosan 350 ezer, míg Zalaegerszegen és Tatabányán 300 ezer forint körüli egy négyzetméter új lakás ára.

Keleten mérsékeltebb a növekedés, három városra korlátozódik

A keleti országrészen vannak nagyvárosok, melyeket látszólag hidegen hagyott az áfacsökkentésés-visszaigénylés lehetősége, valamint a CSOK jelentette könnyítések. Egerben és Nyíregyházán az év eleji, áremelkedést is hozó látványos érdeklődés a telkek és az épülő kisszámú új lakás iránt mostanra alábbhagyott, Békéscsabán és Salgótarjánban meg sem jelent. A nagyobb, akár százas nagyságrendű lakást építő cégek fantáziáját Miskolc, Debrecen és Kecskemét mozgatja meg, utóbbinál egyértelműen az autógyári beruházás bővítésének, valamint az egyetem építésének hatására. A borsodi megyeszékhelyen több új beruházás indult, s a válság miatt félbeszakadt projektek is feléledtek; a telekárak növekedése – alacsony bázisról indulva – elérhette az 50%-ot.

Új lakáshoz legdrágábban Kecskeméten (350-450 ezer Ft/m2) és Debrecenben (300-440 ezer Ft/m2) lehet jutni. Egerben, Miskolcon és Szolnokon ugyanakkor 300 ezer Ft/m2 körül alakulnak az árak új ingatlan esetén.