Magyarországon az ingatlanok még napjainkban is a saját lakhatást szolgálják leginkább, a befektetési célokkal történő vásárlásnak általában másodlagos szerepe van. Általános vélekedés azonban még manapság is, hogy a lakóingatlan biztos befektetést jelent. Ezen a vonalon elindulva cikkünkben megvizsgáltuk hogyan változtak az ingatlanárak az elmúlt évtized folyamán hazánk öt legnépesebb városában.
A 2008-2009-es gazdasági világválság következtében a hazai ingatlanpiacot is a mérséklődő ingatlanárak, a csökkenő tranzakciószámok és a nehezebb finanszírozási lehetőségek jellemezték egészen a 2014-es év környékéig. Ezután újra lendületet vett az ingatlanpiac, amelyben a stabil és kiegyensúlyozott hitelpiaci növekedésnek fontos szerepe volt.
A családi házak árának alakulásában is jól megfigyelhető a tendencia
Az Ingatlannet.hu statisztikai adataiból is jól látható, hogy az öt legnépesebb város: Budapest, Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged területén is csökkenő tendencia mutatkozott meg az ingatlanpiacon a világválságot követő években. 2010-ről 2015-re minden megfigyelt városban csökkentek az átlagárak. Majd a legtöbb településen, a fellendülés időszakában, 2015-ről 2020-ra már igencsak megugrottak az átlagárak.
A fővárosban kínált családi házak tekintetében elmondható, hogy az első öt évben minimális csökkenés volt értékelhető az ingatlanpiacon, ezzel szemben az évtized második felében annál nagyobb ütemű drágulást figyelhettünk meg. A 2015-ös árakhoz viszonyítva a 2020-as átlagárak már 65 százalékkal emelkedtek, így elérve az 550 ezer Ft/m2-es átlagárakat.
Viszonylag nagy áremelkedés volt még megfigyelhető a szegedi és a debreceni házak átlagáraiban. A 2010-es árakhoz viszonyítva napjainkban Szegeden 42 százalékkal, Debrecenben 32 százalékkal kínálják drágábban az eladó házakat. Ez az összeg egy szegedi családi háza esetén 120 m2-es alapterülettel számolva akár 13 millió forintos értéknövekedést is jelenthet.
A Dél-Dunántúl területén elhelyezkedő Pécs városában már valamivel kisebb mértékű árváltozásokat figyelhettünk meg, azonban az első öt évben itt is csökkenés, majd áremelkedés volt jellemző. 2010-ben még átlagosan 232 ezer, majd 2020-ban 282 ezer forintos négyzetméter áron kínálták az eladó házakat.
Miskolc bizonyult az egyetlen városnak ahol nagyjából azonos átlagáron vásárolhattunk házat 10 évvel ezelőtt, mint napjainkban, hiszen az átlagos árfekvés újra 230 ezer Ft/m2 körül mozog.
A téglalakások nagyobb mértékben drágultak
A téglalakásoknál szintén a fővárosban figyelhető meg a legnagyobb mértékű árváltozás az öt város tekintetében, azzal az eltéréssel, hogy itt folyamatos áremelkedést figyelhettünk meg. Méghozzá a 10 év során 96 százalékkal emelkedtek az átlagárak.
Debrecenben és Szegeden szintén nagymértékű változásról beszélhetünk, mivel a debreceni lakások 76, a szegedi tégla építésű lakások pedig 65 százalékkal drágultak az elmúlt 10 év során.
Pécs és Miskolc területén ugyan alacsonyabb átlagárakról beszélhetünk, de a változás még így is eléri Pécs tekintetében a 60, Miskolc városában pedig a 70 százalékos árnövekedést.
A családok támogatásával a jövőben még nagyobb lehet a kereslet?
Napjainkban egyre több intézkedést hoznak a gyermekvállalás előtt állók, valamint a gyermeket nevelő családok lakásvásárlásának segítésére. Novák Katalin nemrégiben a Magyar Nemzetnek adott interjújában a várható otthonteremtési lépésekről beszélt, melyből kiderül, hogy a jövőben még több támogatást kaphatnak a családok.
Fő célként azt nevezte meg, hogy akik ma albérletben élnek, megkapják a lehetőséget, hogy saját tulajdonú otthonhoz jussanak. Ehhez kapcsolódóan kitűzött célként fogalmazta meg azt is, hogy hazánkban könnyebben és olcsóbban lehessen építkezni. Fontos területnek nevezte meg a vidéki otthonteremtést, hiszen ugyanazon támogatási összeg – otthonteremtési szempontból – mindig többet fog érni vidéken, mint egy nagyvárosban.
