Szeptember. Túl az első héten, az első találkozásokon. A laza, kötöttségektől mentes nyár után ismét megszabott rend alapján kell indulni, érkezni, viselkedni. Nem minden gyermek veszi ezeket az akadályokat egyformán könnyedén. Hogyan segíthetünk vajon, ha gondot okoz gyermekünknek a visszaszokás, esetleg fél az újrainduló iskolai évtől?
„Természetes dolog, hogy idő kell hozzá, hogy a tanév elején megszokja a gyermek az új rendszert” – mondja Pollák Éva, a Mindwell Pszichológiai Központ szakmai vezetője. – „Ne lepődjünk meg, ha eleinte fokozottabban találkozhatunk ellenállással bizonyos helyzetekben, vagy éppen az iskolai szigor után otthon adja ki a gyerek a feszültséget, a felgyülemlett energiákat. Ugyanakkor minden életkorban nagyon fontos a rendszer, hiszen ez biztonságot nyújt. Egy kaotikus, kiszámíthatatlan napirend akár szorongással is tölthet el egyes gyerekeket, főleg, ha nehezen kezelik a változásokat, hirtelen helyzeteket. Hosszú távon tehát legtöbbször előnyös a meghatározott napirend.”
A pszichológus szerint az a legfontosabb, hogy empátiával forduljunk gyermekünk felé, fogadjuk el az esetleges negatív érzelmeit. Beszéljük át, hogy mitől fél pontosan, talán az osztálytársak viselkedésétől, véleményétől, vagy a számonkéréstől. Próbáljuk meg közösen a negatív érzéseket „izgulok” pozitívvá átfordítani: „izgatott vagyok.”. Fókuszáljunk arra, hogy melyik tantárgyakat várja legjobban, kivel szeretne barátkozni, milyen szakkört választ majd, melyek az idei céljai.
„Nagyon fontos, hogy a napirendben a kötelező programok mellett helyet kaphassanak olyan tevékenységek is, amelyek a gyermeket feltöltik, amelyeket igazán élvez” – tanácsolja a pszichológus. – „Ez lehet valamilyen különóra, szakkör vagy otthoni hobbitevékenység is. Adjunk teret a gyermeknek, hogy egy bizonyos idősávban azt csinálhasson, amihez kedve van. Ez kisebb gyermekeknél jelentheti a szabad játékot, ami segíti a kreativitást, regenerálódást, a nehéz érzelmek feldolgozását.”
A Mindwell szakértője azonban felhívja a figyelmet arra is, hogy ne menjünk el azok mellett a jelek mellett, amelyek esetleg a gyerek szorongására utalhatnak. Ez több formában is előfordulhat: lehet, hogy visszahúzódóvá válik, nem szívesen beszélget, nem lelkesedik, de kísérheti valamilyen testi tünet is, például fejfájás, hasmenés, hányinger. De az is lehet, hogy a gyerek kimutatja aktívan a szorongását, kifejezi félelmeit, aggodalmait, vagy egyszerűen csak ingerlékenyebbé válik. Ha a szorongás tünetei főleg otthoni tanulási helyzetben jelentkeznek, valószínű, hogy a gyermeknek a számonkéréssel kapcsolatban vannak félelmei. Ha viszont a szociális kapcsolataiban is nehézségek vannak, vagy maga a bejárás is szorongató a gyermek számára, mindig leverten jön haza, akkor más is állhat a háttérben. Az okoknak érdemes mielőbb utána járni.
„Amit szülőként segíteni tudunk: mindenképpen fontos erősíteni a gyermek önbizalmát, és a pozitív tulajdonságaira, eddigi sikerélményekre fókuszálni” – tanácsolja a pszichológus. – „Azt is érdemes tudatosítani benne, hogy hibázni emberi dolog, senki sem tökéletes, és sok esetben később tudunk korrigálni, ha valamit elrontottunk. Érdemes közösen kitalálni valamilyen megerősítő mondatot, mantrát a gyermek számára, amelyet begyakorlunk és bármikor felidézheti, ha úgy érzi, bizonytalan magában. Akár mi is becsempészhetünk minden nap a gyermek uzsonnás dobozába egy kedves, bátorító üzenetet, amely pozitív tulajdonságaira emlékezteti őt.”
A félelmek legyőzésében segítséget nyújthat, ha a gyermekkel közösen akciótervet készítünk a helyzet kezelésére. Meghatározhatjuk, melyek azok a tényezők, amiket a gyermek nem tud befolyásolni, és mi az, amire hatással van. Például azt nem befolyásolhatja, hogy mi a tananyag, de az viszont rajta múlik, hogyan készül fel, hogyan figyel órán. Érdemes a hangsúlyt inkább erre helyezni, hogy ő mit tud tenni azért, hogy az adott helyzetből és önmagából a legjobbat kihozza, vagy éppen hogyan kezelheti szorongását, nehéz érzéseit. Segíthet, ha a gyermek ismeri saját erősségeit, hiszen ezekre is támaszkodhat.
A pszichológus arra is kitér, mi a teendő, ha a szorongás egy-egy adott pedagógus miatt jelenne meg.
„Kisebb gyermekek esetében érdemes lehet beszélgetni az adott pedagógussal, hiszen a gyermek még nem feltétlenül tud kiállni magáért és kifejezni érzéseit” – javasolja Pollák Éva .- „Fontos, hogy kérjük a pedagógus együttműködését, segítségét, nyugodt hangnemben mondjuk el, mit tapasztalunk a gyermekkel kapcsolatban, kérdezzük meg, ő hogyan látja a gyermeket, mit tehetnénk közösen azért, hogy feloldjuk a gyermek szorongását. Kamaszok esetében érdemes lehet először a gyermeket felkészíteni arra, hogyan beszélhetne nehézségeiről a pedagógussal, azonban, ha gyermekünk nagyon bátortalan, vagy úgy érezzük, a pedagógus nem hallgatná meg őt, akkor érdemes fogadóórát kérnünk hozzá és akár a gyermekkel közösen beszélgetni vele.”
Ha esetleg a közösséggel lenne gond, szintén segíthetünk. Ilyenkor fontos lehet fejleszteni a gyermek szociális készségeit, abban támogatni, hogy ügyesebben beilleszkedjen, vagy erőszakmentesen kommunikáljon és úgy is oldja meg, ha konfliktusba kerül valakivel. Egy közösségben gyakran előfordul, hogy nem mindenki jön ki jól egymással, nem kötelező mindenkivel barátkozni. Éppen ezért terelhetjük a gyermek fókuszát saját baráti kapcsolatai felé, hiszen ezek fontos erőforrások a mindennapokban. Tanítsunk gyermekünknek olyan stratégiákat, amelyekkel esetleges nehéz érzéseit kezelheti. Szintén érdemes lehet az osztályfőnökkel beszélni a nehézségekről, hiszen ő van ott felnőttként a legtöbbet ebben a közösségben és sokat tehet azért, hogy a gyermekek jobb kapcsolatban legyenek egymással. Egy támogató, biztonságos közegbe pedig jobb megérkezni a szorongóbb gyerekeknek is.
Ha a szorongás hosszú ideje, nagymértékben fennáll, akár már a mindennapi tevékenységekben is akadályozza a gyermeket, akkor mindenképpen keressünk fel pszichológus szakembert. A szorongás kezelhető, érdemes tehát a megelőzésre fektetni a hangsúlyt, vagyis olyan megküzdési technikákat tanítani a gyermekeknek, amely segíti őket a nehéz helyzetekben. A Mindwell Pszichológiai Központ őszi programjában problémák és korcsoportok szerint többféle önismereti csoport közül választhatnak az érintettek, ahol a társas támogatás ereje által fejlődhetnek.