Budapest Főváros Önkormányzata és a BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. támogatásával és az Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA) együttműködésében szakmai találkozót rendeztek február közepén az önkéntesek bevonási lehetőségei kapcsán, fővárosi intézmények és nonprofit cégek számára.
Budapest Főváros Önkormányzata fontos lendületet ad a kialakulóban levő önkéntes programok megerősödéséhez, megvalósításához, és teret biztosít olyan szervezetek fejlődéséhez, amelyek esetében mindig időszerű a megszerezhető tudás elsajátítása. A februári Fővárosi Önkéntes Műhely célja, hogy közös gondolkodásra buzdítsa azon, a főváros által fenntartott nonprofit cégeket és fővárosi intézményeket, amelyek számára fontos az önkéntesek eredményes foglalkoztatása. A szervezők és támogatók fő szándéka, hogy iránymutatást adjanak mindazon szolgáltatónak és intézménynek, ahol lehetőség nyílik az önkéntesek megjelenésére. A fővárosban egyre több a jól működő önkéntes program, de egyúttal számos olyan intézmény működik, ahol az önkéntesek eddig nem jelentek meg. Az esemény további célja, hogy teret biztosítson a tapasztalatcserére és a tudásmegosztásra, illetve kialakuljon azon cégek és intézmények köre, amelyek a jövőben jól működő önkéntes programot tudnak üzemeltetni, ennek kapcsán számíthatnak egymás tudására és tanácsára.
A Budapest Projekt Galériában megrendezett workshopot Szalay-Bobrovniczky Alexandra, humán területért felelős főpolgármester helyettes nyitotta meg, aki az önkéntesség kapcsán Budapest Főváros elképzeléseiről beszélt. A rendezvényt kiemelten fontos lépésként aposztrofálta, amelynek segítségével olyan tudásszövetségek alakulhatnak ki a fővárosi önkéntes szervezetek között, amelyek ösztönzik az önkéntesek eredményes foglalkoztatását. A főpolgármester helyettes előrevetítette a főváros céljait is egy olyan adatbázis létrehozásáról, amelyben egyfelől a fővárosi önkormányzat nonprofit szervezetei fogadó szervezetként jelennek meg, másfelől az adatbázisból az önkéntes munkát keresők, számukra megfelelő lehetőséghez juthatnak.
Schanda Tamás János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára az önkéntesség fejlesztésére irányuló kormányzati törekvések kapcsán tartotta meg beszédét. Ismertette a kormány álláspontját, amelynek legfőbb eleme a közös gondolkodás az önkéntes stratégiában. Ezt hosszú távon igyekeznek megvalósítani, ezért dolgozták ki a Nemzeti Önkéntes Stratégiát, amely egy 2012-2020-ig tartó időszakot ölel fel.
A belső együttműködések és szabályrendszerek kialakításáról a Szépművészeti Múzeum Önkéntes Programjának alapítója, Csordás Izabella tájékoztatott. Kidolgoztak egy keretrendszert az önkéntességgel kapcsolatban, amelynek az Önkéntes Kézikönyv (SZMÖP Kézikönyv) nevet adták. Ebben szerepel, melyek a hatékony és hosszú távú együttműködés ismérvei.
F. Tóth András, az Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA) ügyvezetője pedig a szükséges forrásteremtés lehetőségeit vázolta.
Jesztl József, a fővárosi TEGYESZ ügyfélszolgálat vezetője előadásában a Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál kialakult gyakorlatot és az ezt megelőző tapasztalatokat ismertette.
Mészáros Orsolya, a Budakeszi Vadaspark önkéntes koordinátora elsősorban arról beszélt, hogy az önkéntesek megtalálják őket, szívesen mennek hozzájuk, vonzó a szép természeti környezet és a jó levegő, kikapcsolódásként élik meg az ott végzett tevékenységet. A Vadaspark kevés személyzettel dolgozik, ezért évente két nap adott az önkéntesek számára, amikor mindenkit fogadnak.
Szokoli Erzsébet, a Budapest XII. Hegyvidék Gondozási Központ vezetője elsősorban a házi segítségnyújtásban résztvevő önkéntesekről beszélt, amelynél fontos megemlíteni, hogy ez egy személyes segítő kapcsolat, amely bizalomra épülő felelősség. Az idősek szeretik az állandóságot, és a rendszerességet, ezért fontos számukra, hogy az általuk megismert és megkedvelt segítő hosszútávon járjon hozzájuk.
Várday Lili, a Főkert Nonprofit Zrt. marketing referense önkéntes programjaikat ismertette a jelenlévőkkel. Programjaik általában nagy létszámú résztvevővel zajlanak, esetenként több helyszínen, sok száz fővel megtartott országos protokoll-, és média események is egyben. Sajtóban és honlapjukon teszik közzé felhívásaikat és kommunikálják az akcióikat (pl. TeSzedd).
A részletes bemutatkozásokat és előadásokat követően kiscsoportos egyeztetésekre, valamint a programok indítása, adminisztrációja és önkéntesek toborzása, illetve megtartása kapcsán felmerülő kérdések megválaszolására nyílt lehetőség.