Fogatlan repülő hüllők uralták az eget a késő krétakorban, az Azhdarchidae pteroszauruszokról és a korabeli ökológiai rendszerről a ZooKeys nyílt hozzáférésű tudományos folyóiratban jelent meg tanulmány. Az Azhdarchidae a repülő hüllők, a pteroszauruszok késő krétakori, kiemelkedő jelentőségű családja. Ide tartozik a valaha élt legnagyobb termetű repülő állatokat is magában foglaló Quetzalcoatlus faj, amely egyedeinek szárnyfesztávolsága elérte a 10-12 métert. Másrészt az Azhdarchidae a pteroszauruszok legkésőbb kihalt családja, amelyek 100 millió évvel ezelőtt jelentek meg, és egészen a 65 millió évvel ezelőtti kréta-tercier nagy kihalásig fennmaradtak. Legszembetűnőbb jellegzetességeik a hosszú végtagok, a testhez képest is hosszú nyak, a lándzsa alakú, csőrszerű, általában fogazat nélküli állkapcsokat viselő koponya – olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon. Alekszandr Averjanov, az Orosz Tudományos Akadémia Zoológiai Kutatóintézetének munkatársa tanulmányában részletesen elemzi a pteroszauruszok késő kréta kori sokféleségét és területi eloszlását. „Az Azhdarchidae család tagjai benépesítették bolygónkat, a legkülönfélébb ökológiai rendszerekben előfordultak, de különösen a tavakat, a folyókat és a tengerparti területeket kedvelték. Elődeikkel ellentétben nem rendelkeztek fogazattal, nagy valószínűséggel a késő krétakorban olyan környezeti változások történhettek, amelyek e fogvesztést kiváltották. A folyamat okait azonban még mindig nem nagyon értjük” – fogalmazott Alekszandr Averjanov. Forrás: MTI
