Tizenkilenc országból – köztük Magyarországról – 38 műholdat szállított Föld körüli pályára a kazahsztáni Bajkonurból indított Szojuz-2.1.a típusú teherűrhajó.
Köztük van a tokiói székhelyű Astroscale cég két szondája, melyek az űrben keringő szemét eltakarítását fogják demonstrálni. A bemutatót egy brit operációs központból irányítják – írta a bbc.com. Mivel az űrben egyre több hulladék és törmelék kering, egyre nagyobb az igény arra, hogy megoldás szülessen az eltakarításukra.
A Föld körül keringő törmelék mintegy 9000 tonnát tesz ki, nagy veszélyt jelentve a különböző szolgálatokat teljesítő, például az időjárás-előrejelzést és a telekommunikációt biztosító operációs rendszerekre, mivel nagy az összeütközés kockázata.
Az Astroscale útnak indította az úgynevezett Elsa-D (End-of-Life Service by Astroscale demonstration) demonstrációs missziót. Ez két űrszondát jelent: egy 175 kilogrammos „kiszolgálót” és egy 17 kilogrammos „klienst”. Ezek összekapcsolódva utaztak röppályájukra, de a következő hetekben különválnak és megkezdik ismétlődő macska-egér játékukat.
A „játék” lényege a lehetséges hulladék megtalálási és elfogási módszereinek bemutatása és szemléltetése. A kiszolgáló egység szenzorai segítségével felkutatja a klienst és mágneses dokkolójával elfogja, majd újra elengedi, hogy egy újabb eltérő forgatókönyvet demonstráljon és gyakoroljon. A feladatok egyre összetettebbek, az egyik legbonyolultabb találkozási forgatókönyv során a kliens bukdácsolva mozog.
Végül az összekapcsolódott eszközöket röppályán kívülre irányítják, hogy elégjenek a légkörben. „A misszióval olyan eseteket szimulálunk, amikor az űrben szabadon utazó hulladékdarabbal találkozunk, azt dokkoljuk és elfogjuk” – mondta az Astroscale műszaki igazgatója, Mike Lindsay. „Ezután annyival lejjebb visszük a hulladékot, hogy belépjen a Föld légkörébe és kikerüljön az űrszondák és más eszközök útjából” – magyarázta.
A Szojuz-2.1. űrhajó indítását eredetileg 2020 harmadik negyedévére tervezték, majd 2021. március 20-ra ütemezték át. Szombaton azonban a Roszkoszmosz 38 perccel az indítás előtt, műszaki okok miatt elhalasztotta a startot.
Mivel ilyen sok eszközt három különböző röppályára kellett állítania mintegy 500-550 kilométerrel a Föld felett, a Szojuz utazása mintegy öt órán át tartott.
A Szojuzzal jutott a világűrbe a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak és oktatóinak új űreszköze, a SMOG-1 zsebműhold, amely az UNISAT-7 olasz műhold fedélzetéről áll pályára. Az orosz űrhajón indult az űrbe a magyar-szlovák-japán projekt keretében készült GRBAlpha nevű kisműhold is, amelynek tervezője és projektvezetője az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja.
Forrás: MTI