A NapiMagazin főszerkesztője azt kérte tőlem, hogy küldjek egy tudósítást arról, hogy hogyan látom, milyen a helyzet 2021 januárjában – februárjában az Egyesült Államokban. Ha egy szóval szeretném jellemezni a helyzetet, akkor a legmegfelelőbb kifejezés erre az “elhavazva”.
Mint külföldi tudósító általában New Yorkból küldöm a cikkeket Magyarországra, most azonban meg tudom osztani tapasztalataimat az olvasókkal nemcsak innen, de Washingtonból is. Bár “állomáshelyem” New York, azonban az elmúlt hetet Washingtonban töltöttem, ily módon az USA fővárosának a helyzetét is le tudom írni, meg tudom mutatni az olvasók számára.
A tudósító dolga, hogy nyitott szemmel járjon a világban, s a fényképezőgépe is állandó készenlétben kell, hogy legyen. Ily módon nemcsak leírni, de megmutatni is tudom, hogy mit láttam, mit látok környezetemben.
Talán a legfontosabb, hogy a helyzetjelentésemet a Covid19 járvány hatásaival kezdem, mert ez az ami a leginkább befolyásolja ma az amerikaiak életét.
A Covid járvány és hatásai
A Covid19 járvány több okból is már katasztrofális helyzetet eredményezett az Egyesült Államokban. S nem kell, ahhoz gazdasági szakembernek lenni, hogy belássuk, még komolyabb következményei lesznek, ha “a helyzet fokozódik”. Márpedig, sajnos fokozódik.
Nézzük a tényeket. A mai napon (február 4-én), amikor ezt a tudósítást írom, a legfrissebb jelentés szerint, az Egyesült Államokban túllépte a 450 ezer főt a Covid járvány halálos áldozatainak száma. A betegek száma több mint 26,5 millió.
Azért vannak kedvező hirek is, hiszen január eleje óta, a napi újonnan megbetegedettek száma csökkenő tendenciát mutat, az oltások száma szépen emelkedik, azonban azt is látni kell, hogy egy ekkora ország ellátására nincsen elegendő vakcina.
Sajnos számos oltási központban, az előre kiadott időpontokat el kellett halasztani a vakcina hiánya miatt.
Az USA január 20-án beiktatott új elnöke, Biden megígérte, hogy 100. hivatali napjáig 100 millió oltás beadására kerül majd sor. Biden a közelmúltban azt javasolta, hogy érjék el, hogy napi átlag 1,5 millió oltás beadására kerüljön sor az Egyesült Államok egész területén. Ennek érdekében a szövetségi kormány több mint 55 millió adagot juttatott el az amerikai államoknak, területeknek és szövetségi ügynökségeknek. Ebből a mai jelentés szerint 35 millió oltást adtak be. Ez azt jelenti, hogy a lakosság 8,5%-a kapta meg az első és valamivel több, mint 2 %-a második oltást is. Az elmúlt héten átlagosan napi 1,34 millió adagot adtak be.
Tekintettel arra, hogy az Egyesült Államoknak ötven állama van és az államoknak eltérő a jogi szabályozása, ezért minden állam másként rendelkezett a tekintetben, hogy ki jogosult oltásra. Amit általános érvényű szabályként el lehet mondani, hogy az első körben az egészségügyi dolgozók és a tartós gondozási intézmények lakói minden államban ingyenesen jogosultak az oltásra. Az első körbe tartoznak az 65 évnél idősebb amerikaiak is.
New York államban az első kört ketté osztották, elsőként a orvosok és azok kapták meg az oltást, akik más személyeket gondoznak. Például a nővérek, vagy az idősotthonok gondozói személyzete. Mindazok, akik a lehetséges betegekkel találkozhatnak. Az első kör második csoportjába sorolták mindazokat a 65 évnél idősebbeket, akik potenciálisan nagyobb veszélyben vannak egészségügyi állapotuk okán.
Bár nem az összes – de ismereteim szerint – 42 állam és a főváros Washington DC hatóságai kiterjesztették a foglalkozáson alapuló oltási programjaikat nem egészségügyi dolgozókra is, például rendőrökre, élelmiszerboltok alkalmazottaira, akiket a virus veszélyeztethet munkahelyükön. 24 állam és Washington DC hatóságai lehetővé teszik az államban dolgozó tanárok számára is, hogy előnybe kerüljenek az oltások beadása során még akkor is, ha életkoruk miatt nincsenek a 65 évnél idősebb korosztályban.
Néhány járványügyi szakértő véleménye szerint a lakosság beoltottsági szintje legalább 70%-os (más szakértők 90%-ről beszélnek) kell, hogy legyen ahhoz, hogy az u.n. “nyájimmunitás”-t elérjék. Ez azt jelenti, hogy a vírus terjedése lényegesen lelassul, mert elég ember védett. Az egész világon, és így itt az Egyesült Államokban is ettől még nagyon messze vagyunk.
A Bloomberg tegnapi jelentése szerint “az Egyesült Államokban ma már több amerikai kapott legalább egy adagot, mint amennyi pozitív eredményt mutatott a vírusra a világjárvány kezdete óta.” Azonban a Bloomberg jelentése azt hozzátette, hogy ha ilyen ütemben halad a lakosság beoltása, akkor várhatóan 11 hónapba kerül majd, amíg a lakosság 75%-a megkapja mindkét szükséges oltást.
A turizmus hiánya és a félelem
Ami a legszembetűnőbb ma az amerikai nagyvárosokban, az az autó forgalom csökkenése, az üres utcák látványa. Leginkább feltűnő a turisták hiánya.
Ennek manapság 2021 januárjában két oka is van. Egyrészt a covid járvány okozta turizmus csökkenés, de a másik ok is jelentős. A lakosság körében erős a félelem a január 6-án történt események hatásától és a félelem attól, hogy ez bármikor megismétlődhet.
Washington DC., a főváros, amely többek között arról híres, hogy a múzeumok ingyen látogathatók, ma üres, s a múzeumok zárva vannak!
Zárva a járvány és zárva az elnökváltás következményei miatt is. Az egyik washingtoni múzeumban volt lehetőségem beszélgetni a múzeum egyik őrével. Kérdésre válaszolva, miszerint honlapjuk szerint van vezetett látogatás a múzeumban, elmondta, hogy igen az volt a terv, hogy január 25 után újból megnyitják a múzeumot a látogatók előtt, azonban mégis úgy döntöttek, hogy ezt elhalasztják. A január 20-i elnöki beiktatás idejére, előtte, utána egy pár napos zárva tartást terveztek, azonban mégsem nyitották meg a múzeumot, amely igy is marad további intézkedésig.
A félelem kézzelfogható és abszolút érzékelhető. A Fehér Ház, amelynek keritéséig korábban bárki elmehetett, ma nemcsak a kerítéssel, de kordonokkal is védett, A kerítés szögesdróttal megerősített. A Capitolium, ahol korábban bárki sétálhatott, felmehetett a lépcsőkön a bejáratig, ma többszörös kerítéssel és a Nemzeti Gárdával védett. A városban lépten nyomon rendőrjárőrökkel találkozhatunk. Az utcák teljesen üresek.
New Yorkról azt szokás mondani, hogy “a város, amely sohasem alszik”. Ez a mondás ma korlátozottan igaz csupán. Az utcák üresek, az éttermek zárva, avagy csak elvitelre árusítanak.
Elhavazva
Ami a mai amerikai helyzetet illeti, arra az elhavazva kifejezés a legjellemzőbb. Washingtonban január 30-án éjszaka elkezdődött egy óriás méretű havazás, ami aztán kiterjedt nemcsak a főváros körzetére, de szinte megbénította az életet több államban is.
A délről északi irányban haladva, a Washington – Baltimore – Philadelphia – New York – Boston vonalhoz köthető államokban mindenütt nagy gondokat okozott a havazás, a hó eltakarítása.
A vihar méretére jellemző, hogy Andrew Cuomo kormányzó két nappal ezelőtt bejelentette, hogy “Kedden New York államban öt állami oltási helyszín zárva lesz.”
A helyzetet jellemezni azzal is lehet, hogy a NY-i jelentős repülőterek (JFK, LaGuradia, és Newark) bejelentették, hogy február 1-én szinte minden repülőjáratot törölnek. A helyi vasúti közlekedést hétfő délután 15 órától felfüggesztették New York City és Boston, valamint New York City és Albany között a téli vihar viszonyok miatt. A vasárnap késő este kezdődött havazás hétfőre megnövekedett,s nem csak New York városát érintette, hanem Long Island és Connecticut déli részét is. A látótávolság nullára csökkent. Hétfőn a hatóság 2 órától felfüggesztette a kültéri metró szolgáltatást.
Politikai helyzet
Egy ilyen tudósításból nem maradhat ki a politika sem. Különösen a január 20-i elnöki beiktatás és az azt megelőző történések miatt sem.
Az amerikai történelemben már fordult elő, hogy illetéktelenek behatoltak a Capitolium épületébe. A mostanit megelőzően 1812-ben volt komoly támadás a Capitolium ellen. Az 1812-es háború az Egyesült Államok harca volt Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága ellen.
Az idén január 6-án bekövetkezett erőszakos támadás a Capitolium ellen egy tüntetéssel kezdődött. A tüntetők Donald Trump, az USA távozó 45. elnöke hivei voltak. A „Mentsd meg Amerikát” tüntetésen Trump megismételte a választási szabálytalanságokkal kapcsolatos hamis állításait és a tömeget feltüzelte „pokolian harcolni” küldte őket.
A tüntetés egy támadásba torkollott, ahol a Capitolium elött összegyűlt tömegből sokan megrohamozták az épületet és elfoglalták azt. A rendbontók többek között elfoglalták a Házelnök, Nancy Pelosi irodáját is. Rongálások és fosztogatások is történtek.
A Capitolium elleni támadást széles körben elítélték az Egyesült Államok és nemzetközi politikai vezetői. Az amerikai Kongresszus eljárást indított Trump leköszönt elnök ellen, megállapítandó felelősségét a történetekben. Ezzel Trump lett az első amerikai elnök, aki ellen kétszer is inditottak impeachment eljárást. Ez az eljárás azt jelenti, hogy ha egy szövetségi tisztviselő bűncselekményt követ el, vagy más módon helytelenül cselekszik, a Képviselő-testület ezt a tisztviselőt felelősségre vonhatja – hivatalosan vádat emelhet.
Ma egész amerika erre az eljárásra, a vizsgálatra vár, ugyanis az ország megosztott.
Erre a legjellemzőbb adat, hogy az új amerikai szenátusban 50 demokrata és 50 republikánus szenátor van. Tehát a két oldal egyenlő szavazattal rendelkezik. Az egyszerű többségi szavazások esetében, szavazategyenlőség esetén az alelnök szavazata dönti el a kérdést. Az Egyesült Államok alelnöke a szenátus vezetője, de szavazati jogokkal nem bír, csak abban az esetben, ha a szavazás döntetlenre áll. A szavazások nagy részét a ház egyszerű többségű szavazással dönti el néhány különleges esetet kivéve.
Megjegyzem az amerikaiak többségét a politika igazán nem érdekli. Sokan azt mondják, hogy nekem személy szerint mindegy, hogy ki az elnök, nem igazán befolyásolja közvetlenül az én életemet. Ez persze így nem teljesen igaz, hiszen ha csak a leginkább közérdeklődésre számító kérdéseket nézzük, akkor is komolyan befolyásoló tényező a különböző pártok “hozzáállása” Gondoljuk csak az egészségbiztosítás, vagy a sokakat foglalkoztató munkanélküliség kérdésére, de a bevándorlási kérdés is jelentősen borzolja a kedélyeket.
Az új demokrata kormányzat azt ígéri, hogy mind ezeket a kérdéseket megpróbálják rövid úton rendezni. Ennek eredményeképpen az amerikaiak most úgy vannak, hogy várják a Biden-i első száz napot.
Mit hoz a jövő? Talán 100 nap mulva többet tudok majd erről tudósítani.
Super Bowl LV
Van egy dolog, ami rendkívüli módon izgatja az amerikaiakat, függetlenül a politikától, a járvány helyzet súlyosságától. Ez pedig a Super Bowl LV, azaz a Nemzeti Labdarúgó Liga bajnokság 55. döntője. Bármelyik TV csatornára is kattint a néző, mindenütt a hirek között a legfontosabb a döntő részleteinek bemutatása. A floridai Tampa stadionja lesz a helyszíne a 2020-as amerikai labdarúgó bajnokság döntőjének. A két küzdő csapat a Kansas City Chiefs játszik majd a Tampa Bay Buccaneers ellen.
A Buccaneers az első csapat amelyik a Super Bowl döntőjét saját stadionjában játszhatja. Tekintettel a COVID-19 járványra a szervezök komolyan vették a távolságtartási előírásokat, ily módon a jelentések szerint 25 000 szurkolóra korlátozták a stadion kapacitását. Ezzel ez a Super Bowl lesz a legkevesebb helyi néző előtt lejátszásra kerülő döntő. A nézőtéren már elhelyezték az üresen hagyott helyeken, több ezer ismert személyiség életnagyságú fényképét.
Természetesen a döntőt a televízió élőben közvetíti. Várhatóan amerika utcái kiürülnek majd vasárnap – tapasztalatim szerint ez így történt az előző években is – egész amerika a televíziók elött ül majd és nézi a talán legnépszerűbb sportág nemzeti döntőjét.
Mára a helyzet – amikor ezt a tudósítást írom – egyrészt normalizálódott. Ami a hóvihart illeti, bár az elhavazott városokat, utakat nagyrészt felszabadították, mégis azt kell mondanom, hogy bizony nem igazán az időjárás az, hanem a politika ami elhavazta az amerikaiakat.
Fotók: Barát Tamás