A világűrben, a Föld és a Hold közötti térben termelnének napenergiát a kínai hadsereg kutatói.
Csang Jü-lin altábornagy, a központi katonai vezetés fegyverzetfejlesztési illetékese, egyben parlamenti képviselő a Hszinhua hírügynökségnek elmondta, a nemzeti űrprogram részeként már azon dolgoznak, hogy milyen feladatokat kapjon Kína első űrállomása, amely a tervek szerint 2020-ra készül el.
Csang elmondta, feltételezéseik szerint a napenergia előállítása sokkal hatékonyabb lesz az űrben, mint a Földön. A napelemgyártásnál használt szilícium-dioxid például „végtelen” mennyiségben található a Holdon, miközben a Hold sarki régióiban és a kisbolygókon található víz oxigénné és hidrogénné elektrolizálásával hajtóanyagot tudnának előállítani űrhajók számára.
A hajtóanyagokkal és a napelemekkel pedig „naperőművet” lehetne építeni az űrben. A jelenlegi technológiával több mint 10 ezer tonnát nyomna egy ipari méretű erőmű, amely ezért az űrbéli körülmények között nem képzelhető el. A legnagyobb ember alkotta létesítmény az űrben, a Nemzetközi Űrállomás súlya alig több mint 400 tonna.
Csang úgy vélte, a most folyamatban lévő kínai űrprogram tapasztalatai alapot szolgáltathatnak egy Mars-programhoz, illetve a világűr mélyebb, bolygóközi részeiben folytatandó kutatásokhoz.
A kínai űrprogram végső célja nem az „egyszerűnek” tekinthető Holdra szállás, vagy a jóval bonyolultabb Mars-program – jelentette ki a szakember, hanem a holdközi térség folyamatos kutatása egyre fejlettebb technológiákkal.
Kína 2020 körül szándékozik üzembe helyezni egy közepes méretű, három modulból álló 60 tonnás űrállomást.