Jóval a modern ember ismert bevándorlása előtt is beáramlott egy rokon embercsoport Afrikából Európába egy német kutatócsoport genetikai vizsgálatai alapján.
A délnyugat-németországi Ulm városától keletre, a Sváb-Alb-középhegység Hohlenstein-Stadel nevű barlangjában talált neandervölgyi combcsontból vett genetikai mintát elemezték a Max Planck Történelmi Intézet és a Tübingeni Egyetem tudósai – számolt be róla a Phys.org.
Fotó: Oleg Kuchar / Photo Museum Ulm
A Nature Communications szaklap aktuális számában közölt tanulmány megváltoztatja a modern ember Európába vándorlásának kronológiáját: a Homo sapiens „unokatestvére”, a neandervölgyi ember már benépesítette a kontinenst, amikor egy eddig nem ismert, a mai emberrel közeli rokonságban lévő csoport érkezett.
A neandervölgyiek úgynevezett mitokondriális DNS-ében fedezték fel annak a nyomát, hogy a két csoport kapcsolatba került egymással, közös utódaik születtek.
Az adatok alapján az ismeretlen emberelőd 470 ezer-220 ezer évvel ezelőtt vándorolhatott be Európába.
A mitokondrium az emberi sejtek energia-előállító része, saját DNS-e van. Anyai ágon öröklődik, ezért segítségével vissza lehet következtetni az anyai családfára és arra, hogy egyes népcsoportok mikor válhattak el egymástól.
A mitokondrium DNS-ének mutációi alapján meg lehet különböztetni egymástól embercsoportokat, és azt is meg lehet becsülni, mennyi idő múlt el azóta, hogy két egyednek közös őse volt.
Korábbi genetikai vizsgálatok a neandervölgyi és a modern ember elválását 765 ezer-550 ezer évvel ezelőttre tették. A mitokondriális DNS elemzése alapján azonban az elválás később, nagyjából 400 ezer éve ment végbe.
A neandervölgyiek mitokondriális DNS-e ráadásul jobban hasonlít a Homo sapiensére, mint – úgynevezett nukleáris DNS-e alapján – közeli rokonáé, a gyenyiszovai emberé. Az ellentmondás feloldása már korábban feltételezték, hogy volt egy kisebb bevándorlási hullám Afrikából Európába, amely megelőzte a modern ember elterjedését.
Ez a csoport – mely közelebbi rokona volt a mai embernek, mint a neandervölgyinek – hagyhatta mitokondriális DNS-ének nyomait a neandervölgyi populációban, a gyenyiszovaiakkal azonban nem találkozott. Ennek az elméletnek az alátámasztására és a kronológia felállítására viszont kevés volt az adat.
A megtalálás helyéről HST-nek nevezett németországi ember combcsontjának korát a hagyományos radiokarbonos vizsgálattal nem tudták megállapítani, a mitokondriális DNS mutációi alapján 124 ezer évesnek becsülték.
A génvizsgálat azt is megmutatta, hogy a HST elvált a többi ismert neandervölgyi csoporttól legalább 220 ezer éve.
Az adatok alapján a neandervölgyi ember és a modern ember legkésőbb 470 ezer éve történt elválása, valamint a neandervölgyiek és a HST elválása között emberelődök egy csoportja vándorolt Afrikából Európába. Ez a vándorlás 470 ezer-220 ezer évvel ezelőtt mehetett végbe.
A beáramlás túl kicsi volt ahhoz, hogy a neandervölgyiek nukleáris DNS-ét befolyásolja, ám ahhoz elég volt, hogy a mitokondriális DNS-t kicserélje olyanra, ami a modern emberére hasonlít leginkább.
Kulcsfontosságú lenne, hogy a HST egyedeinek maradványaiból jó minőségű nukleáris DNS-t is nyerhessenek és tovább vizsgálhassák a feltételezett afrikai bevándorlási hullám történetét – mondta Johannes Krause, a tanulmány vezető szerzője, a Max Planck Intézet kutatója.
