[TESZT] Dodge Durango 3.6 V6 Pentastar AWD Citadel – a finomra hangolt kiindulópont

Lehet, sokaknak furcsa, sokaknak viszont természetes: idehaza, Magyarországon is egyre nagyobb igény mutatkozik a tengerentúli járművek iránt, kiváltképp, ha az igazán klasszikusnak és tradicionálisnak tekinthető irányokról esik szó.

Valószínűleg mindenki számára ismerősen, vagy még inkább kultikusan cseng a patinás Dodge brand, elég csak az 1914-ben alapított, akkoriban még Dodge Brothers Motor Vehicle Company futó ős-anyacégre gondolni. Később, 1928-ban azonban a belépett a képbe a Chrysler, felvásárolta a sikeresen működő konszernt, majd egy alig 10 éves fúzió következett: 1998-ban a Chrysler beleolvadt a Daimler-Benz gyártóóriásba, aztán 2007-ben megszakadt az együttműködés – a Chryslerrel együtt a Dodge is kivált a német illetőségű cégből. Azóta ismét a Chrysler égisze alatt fut a márka.

Mivel mindezidáig nem volt a Dodge márkának hazai forgalmazója, ideje volt lépni: a Duna Autó Zrt. vállalta a feladatot, s néhány hónapja meg is található a palettájukon a Dodge bázismodelljeinek szinte teljes skálája. Mi pedig most a Jeep Grand Cherokee testvérmodelljét, a Dodge Durango-t vetettük teszt alá a 19 márkát forgalmazó Duna Autó Zrt-nek köszönhetően.

A tesztautó egészen Ausztriától utazott hozzánk (így volt megoldható a logisztikázás rövid idő alatt), de úgy gondoljuk, megérte napokat várni a végkifejletre: tulajdonképpen mindenben úgy teljesített a SUV, ahogyan azt elképzeltük. Sőt, kicsit talán még jobban is. Nézzük a részleteket!

Klasszikus vonalvezetés, amolyan USA-módra

Már a frontrész kialakításánál is feltűnő részleteket találunk, hagyományosan alkalmazva a Dodge forma- és stílusvilágát, mely az elmúlt években, vagy ha jobban tetszik, évtizedekben mit sem változott: óriási, hangsúlyos hűtőmaszk-modult csalogatja a tekintetet, sok, kötelező jellegű krómberakással, kereszt-alakzatot formáló dizájncsíkokkal. Hozzávetőlegesen 50-50 arányban terjeszkedik az alsó szoknyarész tekintélyes méretű lökhárítóeleme, az alsó jobb- és bal oldalra gondolt, az arányokhoz képest aprónak tűnő ködlámpafészkekkel, a belső szegleteknél szintén krómdíszítéssekkel. A küszöbvonal is ezüstös megközelítést kapott, körkörösen fut a díszléc, ezáltal biztosítva a szemlélőt: USA, és prémiumszegmens.

5110 milliméteres hossz, ez tűnik fel – elsőként, ha az 1924 milliméteres szélességet nem vesszük figyelembe. Utóbbi akár átlagosnak is értelmezhető, igaz, egy hétköznapi autónál azért jóval kisebbek az értékek; viszont a szabadidőautó-szegmensnél már nem annyira kirívó. Mindenesetre a 3042 milliméteres tengelytáv is arról árulkodik, hogy bizonyára hatalmas és tág enteriőrrel akad dolga az újdonsült Durango tulajdonosnak.

Szintén klasszikusnak értelmezhető formaterv jellemzi az oldalvezetést, a méretes oldalajtók, viszonylag nagynak definiálható üvegfelületek és lágyra húzott törésvonalak jellemzőek, klasszikus, félkört formázó első és hátsó sárvédőívekkel, hosszított hátsó csomagtérrel, mely alapesetben öt személyre szólóan 1387 literrel domborít, hét ülésesre variálva viszont már komoly korlátok adódnak jelen esetben is. A 20 colos keréktárcsák jelen esetben egyáltalán nem vélhetők túlzónak, a méretarányok tekintetében szinte eltörpülnek az összkép egységében, de tökéletes harmóniát vélhetünk itt is felfedezni.

Amennyire jellegzetes a Dodge Durango orr-kialakítása, annyira átlagos a far, ami persze nem jelenti azt, hogy csorba esne a globális kocsiszekrény formaiságán, ellenkezőleg. Itt tulajdonképp leginkább a hasonlóság az imént már felemlegetett Jeep Grand Cherokee malmára hajtja a vizet, ez nem véletlen, és kifejezetten szerethető a végeredmény. Az amerikai autógyártást is elérte a LED-es menetfények, hátsó helyzetjelzők alkalmazásának szellője, így nem meglepően a 2014-es Durango is hordoz néhány ilyen motívumot. Például a hátsó menetfények esetében gondolták úgy a tervezőmérnökök, hogy miért is ne dobják fel az amúgy is modern érát idéző hangulatot még inkább valamiféle plusszal? Sikerült is telibe trafálni a közízlést jó értelemben véve; a lámpaburák vonalvezetése mélyen benyúlik a C oszlopok alá, a LED csíkozás pedig szorgalmasan követi mindezt, több lépcsőben, vagy ha jobban tetszik, rétegződésben. Az irányjelző- és tolatórészletek természetesen fehérek alaphangon, nyilván az Európára hangolt megoldások a Durango esetében is jelen vannak.

A lámpatestek kialakítása egységet alkot az ötödik, azaz csomagtérajtó övvonala alatt, közrefogva a széthúzott Dodge feliratot, s végeredményben kihangsúlyozva a bal alsó sarok felé tendáló Durango, illetve jobb részen elterülő Citadel feliratokat. Régiónkban talán megtévesztő lehet, hogy a típusjelzésre (Durango) és a felszereltségi szintre utaló (Citadel) feliratok ugyanazon karaktertípussal készültek és méretre is megegyeznek, tehát könnyen hihetjük, hogy a Dodge Durango Citadel egyben hordozza az autó arculatát. Pedig nem egészen van ez így.

Kényelem magas szinteken: Európa szele belengi az összképet

Anyagválasztás tekintetében vegyesek az észrevételeink az új, 2014-es modellévű Dodge Durango esetében. Alapjaiban véve jó minőségűek a felhasznált matériák, a cockpit kialakítása például jobban passzolhatna az amúgy alkalmazott vajbőr mikéntjéhez, illetve számos esetben találkozhatunk kopogós, kevésbé jól illesztett műanyagokkal (például a hátsó utasoldali ajtók sárvédőidoma melletti fedőlemez hajlamos volt a kipattanásra).

Mindezek tekintetében az alap kialakítás centrumában a kényelem van kiemelt helyen, s mi más is lehetne egy prémium irányba tendáló amerikai családi autó esetében? A kormánykerék mérete optimális – hol vannak már a hatvanas évek gigantikus, hihetetlenül vékony fogású, elefántcsont hatású kormányok? -, a központi műszeregység átlátható, részletgazdag információkkal szolgál menet közben a sofőr számára. Az „európaisodás” lényegében itt érezhető a leginkább, s itt nem feltétlenül a honi igényekre szabott elrendezés, lokalizálás tényére gondolunk elsősorban. A légbeömlők elhelyezése, mintázata, az infotainment, a középkonzol, az USB és AUX csatlakozóaljzatok, a nyolcsebességes ZF automataváltó karjának ergonómiája mind déja vu-t ébreszt.

Némileg ellentmond viszont a harmóniának a hamisítatlanul USA szellemiségű, bal lábbal működésbe hozható rögzítőfék, vagy az oldaltükrökbe gravírozott hamisítatlan felirat, mely arra utal, hogy a visszapillantóban látható objektumok bizony a valóságban nagyobbak, mint amekkorának látszanak. Megfogadható jó tanács, nem árt élni a hasznosságával.

Ergonómia: jeles

Mivel méretbeli probléma nem igazán akadt a teszt során, egyértelmű, hogy a belső komfortját meghatározó fotelekkel sem volt problémánk hosszabb és rövidebb útjaink során. Az ülések oldal- és hosszirányú tartása is remek, az ágyrugós, menet közben ide-oda himbálózó ülő és hátlapok már a múlté, a tömött felületek jól tartanak, a bőrözés matt hatású, nem érzékeltük, hogy csúszásra lenne hajlamos, mindezek mellett strapabírónak is tűnt. Bár ez úgy 6 ezer kilométer távlatában – ennyi volt a tesztautóban – nem állapítható meg végérvényesen, de bízunk abban, hogy az amerikaiak követik a korábban is már jól bevált, tartósságra utaló tendenciákat.

A hátsó üléssor akár három felnőttnek is kényelmes férőhelyet biztosít, három átlagosnál tán nagyobb testalkattal bírónak is, ami viszont nem jelenthető ki minden EU-ra optimalizált hasonló kategóriájú autó esetében. Amúgy meg miért is ne, hiszen így legalább gyakorlati értelmet nyer a néhol túlzónak tűnő méretválasztás.

Plusz kettő férőhellyel bővíthető a Durango, ezek a csomagtérből hajthatók ki, a megszokott módon variálva a középső sor üléseivel. Jelen esetben is aranyszabály, hogy ezek a székek nem teljes értékűek, leginkább gyerekekre méretezettek, ugyanakkor 180 centiméteres testmagasság környékén sem volt érezhető az, hogy esetleg visszafogottan bántak volna a fejtér kialakításával a tervezőmérnökök.

Sci-fi Inside – találékony és lényegre törő mindez

Így szól az érdeklődőhöz a brosúra célirányos oldala. Valóban, akár egy tudományos-fantasztikus filmben, persze némi túlzással azért. A központi műszerek ugyanis szinte száz százalékban variálhatóak és testre szabhatóak, köszönhetően az LCD kijelzőnek, mely egységesíti az összes létező kijelzőt, amely fontos információkat szolgáltat utunk során. Legalábbis, ami a középső, sebességmérő panelt jelenti, itt választhatunk hagyományos analóg hatású arculatot, de megelégedhetünk egyetlen, nagyra gondolt számadattal, mely nemes egyszerűséggel tájékoztat pillanatnyi sebességünkről. Egyébként össze is vonható minden infó, analóg jellegű sebességméréssel, megtehető távolsággal, átlag- és pillanatnyi fogyasztással. Érdekes, hogy a tizedesek használata annyira nem általános, tehát a visszajelzőről azt láthatjuk csak, hogy pillanatnyilag például 6, 7, vagy akár 16 litert fogyasztunk. Nyilván a MPG átváltásból adódhat ez a pontatlanság, meg lehet vele barátkozni, de szokatlan mindenképpen.

Ahogyan azt korábban, a Jeep Grand Cherokee menetpróbája kapcsán is kifejtettük már, a koncepció számos biztonsági- és menetstabilitási opcionális funkciót vonultat fel. Így van ez a Durango esetében is. BSM, mint Blind Spot Monitoring – dupla radarral felvértezett figyelőrendszer, mely a holttereket térképezi fel, az oldaltükrökbe integrált visszajelző például számos esetben közvetített valós információkat, tehát pontosan végzi a rendszer feladatát. A Parkview névre hallgató tolatókamera részletes képének, illetve a ParkSense tolatóradar együttesnek köszönhetően a tolatás könnyed módon volt kivitelezhető, a viszonylag nagy méretekből adódó odafigyelést jelentősen megkönnyítette. Az adaptív tempomat (ACC – Adaptive Cruise Control) optimális haladást biztosított a legtöbb próbált körülmény közt – hegyi úton, országúton, városban egyaránt, az ütközésre figyelemzetető asszisztenssel (FCW – Forward Collision Warning) nagyszerű elegyet alkotva.

V6, ami a tengerentúlon tulajdonképpen kicsinek számíthat

Amerikai viszonylatban közepesnek mondható motorizáltsággal teszteltük a Durango-t: V6 elrendezésű, 3.6 literes Pentastar motorral, mely 294 lóerő mozgósítására képes viszonylag pörgős, 6000-es percenkénti fordulatszámon. A nyomatékcsúcs 353 Newtonméterben van meghatározva, ez az érték 4800-as percenkénti fordulatszámon hívható le, kelthető életre. A hajtásláncba iktatott 8 sebességes ZF automataváltó hamar felveszi a vezető stílusát, a fel- és visszaváltások precízek, elhanyagolható késleltetéssel mindig teljesíti a kívánalmakat. Hirtelen gázadásra magasabb sebességtartományokban is azonnali visszakapcsolásokkal reagál, akár 3, 4, vagy 5 fokozattal is visszaveszi az áttételezés arányát, s a hat henger erőteljes mormogással adja tudtunkra a teljesítmény meglétét. Meglepően dinamikusan mozgatja egyébiránt a 2312 kilogramm száraz súlyú karosszériát a 3.6-os benzines szívómotor, persze nem túlzásokba esően sportosan, hanem pontosan úgy, ahogyan egy ilyen karakterisztikájú autót kell. Ennek megfelelően alakul a sprint 0-100 kilométer/órára: méréseink szerint nem egész 8 másodperc (7.7) kellett a mérés teljesítéséhez, ami a kategóriát tekintve kellemes érték.

Aki azt hinné, magas fogyasztási értékeket produkál a 2014-es Dodge Durango, az téved. Persze kinek mi, relatíve a 7 literes átlag is lehet magas, de a 22 literes is lehet alacsony; attól függ, mihez, hogyan viszonyítunk. Nos, a Durango esetében 10.9 literes átlagot produkáltunk, vegyes használattal, de inkább városi-elővárosi környezetben, nem elhanyagolható hegymenetekkel tarkítva. Ez szintén mosolyt fakasztó érték, nem beszélve az országúti, 7.8 literes pillanatnyi átlagról – ennyi volt a legalacsonyabb, amit ki tudtunk hozni a V6-osból. Illusztris, nemdebár? S ne feledjük: egy amerikai nagyköbcentis benzines négykerekesről szól a fáma, melyet ha úgy gondolunk, távirányítással is életre kelthetünk például hűvösebb téli reggeleken a nappalinkból, egy kávé mellől.

Könnyedén a tereppel. Összkerékhajtás is van

Bár az autó hasmagassága és nem utolsó sorban az összkerékhajtás lehetővé teszi a terepes felhasználást, mégsem javasoljuk a nagyon erőteljes és szélsőséges utak használatát, az első terepszög ugyanis a hirtelen kezdődő, 20 fokosnál meredekebb részletekkel korlátozottan birkózik meg az orr rész szoknyáját meghosszabbító gumicsík miatt, így könnyedén beleérhet a talajba. Ugyanakkor a visszafogottabb, alapvető földutas-kisebb köves és göröngyös útszakaszokon úgy tűnt, tökéletesen boldogul. Az elöl MacPherson, hátul csatolt lengőkaros felfüggesztés, illetve a közepesen lágy rugózás korrekt futást és menetstabilitást garantál, szokásos módon jelentkezik alulkormányozottságra való hajlam és enyhe bedőlés a magas önsúlynak és az 1847 milliméteres magasságnak köszönhető.

Mindent összegezve: a Dodge Durango optimális választás lehet mindazoknak, akik egyedi, idehaza és Európában is különlegességnek számító, prémium kategóriát idéző 4×4 hajtású családi autóra vágynak, s preferálják a nagyobb hengerűrtartalmú benzinmotorokat. Azoknak is kitűnő választás lehet, akik a szegmensben keresgélve valami olyasmit szeretnének birtokolni, ami nem hétköznapi, nem annyira megszokott a hazai és a szomszédos országok útjain, mindezek mellett abszolút nem túlzó üzemben tartási feltételek társításával. Egyfajta kiindulópontként, legalábbis, ami az őshonos és klasszikus SUV szegmenst illeti.

Végül pedig nézzük a Dodge Durango árazását! A tesztben szereplő, V6-os 3.6 literes, 294 lóerős egységgel felvértezett csúcsfelszereltségű Citadel modell 17 970 000 forintos bruttó listaártól érhető el, míg a V8-as 5.7 literes, 360 lóerős hemiszférikus HEMI motoros verzió alig 1 millió forinttal került többe – itt 18 700 forintos bruttó listaártól indul az értékesítés. A belépőszintet az SXT Limited hátsókerékhajtású verzió jelenti, 3.6 literes V6-os aggregáttal, 13.7 millió forintos alapáron – mindezt 2 ére, vagy 100 ezer kilométerre szóló garanciával.

2014  Dodge Durango 3.6 V6 Pentastar AWD specifikációk

Motor

Motortípus: V elrendezésű, hathengeres szívómotor

Lökettérfogat: 3605 cm³

Maximális teljesítmény: 294 LE @ 6000 ford./perc

Maximális forgatónyomaték: 353 Nm @ 4800 ford./perc

Erőátvitel: összkerékhajtás, nyolcfokozatú ZF automataváltó

Méretek, egyéb műszaki adatok

Hossz: 5110 mm

Szélesség: 1924 mm

Magasság: 1847 mm

Tengelytáv: 3042 mm

Tömeg, üresen: 2312 kg

Össztömeg: 2927 kg

Csomagtartó mérete: 1387 liter, öt felhajtott üléssel

Üzemanyagtartály mérete: 93.5 liter

Menetteljesítmények

Végsebesség: 206 km/h

Gyorsulás 0-ról 100-ra: 8.0 másodperc (gyári), 7.7 másodperc (saját, mért eredmény)

Fogyasztási adatok

Saját, mért eredmény (átlagos használattal)

Városi: 13.6 l/100 km

Országúti: 7.8 l/100 km

Vegyes: 10.9 l/100km

Gyárilag mért eredmények

Vegyes: 14.2 l/100km

CO₂ kibocsátás: 271 g/km

Még több információ a Duna Autó Zrt. honlapján olvasható.

Még több fotó: Napimagazin Facebook oldal